A német Wuppertal Intézet és a T3 Transportation által a Greenpeace megbízásából végzett kutatás szerint az európai autópályák hossza 1995 és 2020 között 60 százalékkal, azaz 30 000 kilométerrel nőtt. Eközben a vasútvonalak 6,5 százalékkal, azaz 15 650 km-rel zsugorodtak, és több mint 2500 pályaudvart zártak be.

A számok rávilágítanak arra, hogy a kormányok az autókat helyezik előtérbe a vasúttal szemben

– figyelmeztetett Lorelei Limousin, a Greenpeace EU vezető klímakampány-felelőse.

„A városokon kívül élő emberek milliói kénytelenek autóval járni a munkahelyükre, iskolába vinni a gyerekeket, vagy alapvető szolgáltatásokat igénybe venni, mivel olyan területeken élnek, ahol nincs vagy alig van tömegközlekedés” – mondta, majd azzal folytatta, hogy ez egyenes következménye annak, hogy a kormányok leépítik a helyi és regionális vasúthálózatokat, miközben az utakra öntik a pénzt – írta az Euronews. 

A kijózanító kutatásnak azonban van egy kis pozitívuma is: a finanszírozási szakadék csökken. 1995 és 2018 között az európai országok 66 százalékkal többet költöttek az utakra, mint a vasútra. A 2018-2021 közötti időszakban az európai országok 34 százalékkal többet költöttek a közutak bővítésére, mint a vasút bővítésére.

Limousin szerint ennek ellenére az egyenlőtlenség még mindig megdöbbentő. Megjegyezte, hogy a kormányoknak és az EU-nak be kell fékeznie a vasútvonalak leépítését, újra kell nyitnia a használaton kívüli pályákat, és be kell fektetnie a vasútba – és meg kell szüntetnie az utak masszív támogatását, amelyek rossz hatást gyakorolnak a klímára, szennyezik a levegőt és megkeserítik az emberek életét.

Ezek az országok ruháztak be többet a tömegközlekedésbe

A vonat az egyik legkörnyezetbarátabb módja a közlekedésnek. A személygépkocsik, furgonok és teherautók felelősek Európa közlekedési kibocsátásának 72 százalékáért, míg a vasút csupán 0,4 százalékáért. A kormányok azonban továbbra is pénzt ölnek a környezetszennyező autós infrastruktúrába.

Tíz ország számolt be arról, hogy 1995 óta nettó növekedést ért el a vasúthálózat hossza. Ezek a következők: Belgium, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Írország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Svájc, Szlovénia és Svájc.

A legtöbb vasút bezárására Németországban (6 706 km-rel csökkent), Lengyelországban (4 660 km-rel) és Franciaországban (4 125 km-rel) került sor. Ennek ellenére még mindig ez a három ország képviseli a leghosszabb teljes hálózatot, amelyet az Egyesült Királyság és Spanyolország követ.

2018 és 2021 között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Dánia, Olaszország és az Egyesült Királyság többet fektetett be a vasútba, mint a közútba, míg a többi ország inkább közútra költött többet. Romániában a finanszírozási különbség különösen szembetűnő volt, ahol a kormány 12-szer annyit költött a közutakra, mint a vasútra.

Az autópályák száma Írországban, Romániában és Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben, Litvániában, Lettországban és Belgiumban pedig a legkevésbé. A 30 vizsgált ország közül 15-ben az autópályák hossza több mint kétszeresére nőtt, köztük Spanyolországban, Norvégiában és Görögországban.

Mi a megoldás a vasúthálózatok fejlesztésére?

Több európai ország a kibocsátás csökkentése érdekében olcsó tömegközlekedési tarifákat vezetett be. Németországban több mint hárommillióan vásárolták meg a Deutschlandticketet. A Greenpeace felszólította a politikai döntéshozókat, hogy a pénzt a vasútra, a tömegközlekedésre és a kerékpárutakra fordítsák, és ne az autópályákra és a repülőterekre.

A kutatók úgy vélik, hogy több mint 13 500 kilométernyi lezárt vasútvonalat lehetne „viszonylag könnyen” újra megnyitni.

A jelentés szerzői szerint az európai nemzetek elkötelezték magukat az energia- és közlekedési szegénység csökkentése és a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény mellett. Társadalmi és környezetvédelmi szempontból a közlekedési infrastruktúra finanszírozási prioritásait ennek megfelelően kell eltolni.