Az Európia Bíróság  a C-637/18-as számú ügyben (A PM10-határértékek túllépése) hozott ítélete szerint Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák. Másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Az úgy előzménye, hogy Európia Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvből eredő több kötelezettségét, így az országgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az Európai Bíróság elé.

A brüsszeli bizottság azt rótta fel a magyaroknak, hogy

  • egyrészt 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben,
  • másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében - mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig - rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket.
  • Emellett a bizottság azt kérte, hogy a bíróság 2010. június 11-étől állapítson meg egy kötelezettségszegést azért is, mivel Magyarország nem teljesítette az annak biztosítására irányuló kötelezettségét, hogy a határérték túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

A bíróság február 3-án, szerdán meghozott ítéletében úgy fogalmazott, hogy a levegőben lévő PM10-es részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének ténye önmagában elegendő ahhoz, hogy kötelezettségszegést állapítsanak meg. Márpedig nyilvánvaló, hogy 2005-től kezdve 2017 végéig  a napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték az ominózus zónákban, így e túllépéseket rendszeresnek és tartósnak kell tekinteni.

Lassan és keveset léptek a magyarok a bíróság szerint

A határokon átnyúló szennyezésnek az érintett zónák levegőminőségre gyakorolt állítólagosan jelentős hatására alapított, Magyarország által felhozott érvet illetően a bíróság úgy vélte, hogy az uniós jogalkotó az alkalmazandó határértékeket teljes mértékben e körülmény figyelembevételével határozta meg. Így a szennyező anyagok terjedése szempontjából különösen kedvezőtlen tájképi és éghajlati jellegzetességek, nem mentesíthetik Magyarországot a PM10-határértékek túllépése miatti felelősség alól - épp ellenkezőleg: minél hamarabb lépni kellene a csökkentés érdekében.

Az ítélet szerint Magyarország elfogadott levegőminőségi terveket, valamint a levegőminőség javítását célzó különböző intézkedéseket, ám e tervek nem jelölik egyrészt pontosan a levegőminőség tervezett javulását és a levegőminőségi célok megvalósításának tervezett határidejét. Továbbá említik azt az időpontot sem, amikor az érintett zónákban biztosítani fogják a PM10 részecskékre vonatkozó napi határérték betartását, és alkalmanként a megvalósítás több évig is elhúzódhat.

Mivel Magyarország nem fogadta el kellő időben a megfelelő intézkedéseket, hogy a határértékek túllépésének e zónákban hat, illetve nyolc éven keresztül továbbra is rendszeresen és tartósan fennállt.

Mindezek nyomán a z Európai Bíróság megállapította Magyarország kötelezettségszegését mind a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéknek az érintett zónákban történő túllépését, mind pedig az annak biztosítására irányuló kötelezettségének nemteljesítését illetően, hogy e túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Jöhet a pénzbírság

Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha az Európai Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.

Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. - olvasható a bírósági közleményben.