Az Európai Bizottság azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy ne nyújtsanak pénzügyi támogatást az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő országokhoz kapcsolható vállalkozásoknak. A korlátozások azokra a vállalkozásokra is vonatkoznak, amelyeket súlyos pénzügyi bűncselekményekért - többek között pénzügyi csalásért, korrupcióért vagy az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek megfizetésének elmulasztásáért - ítéltek el - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
A keddi ajánlás célja egyrészt iránymutatás nyújtása a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként állapítsák meg a pénzügyi támogatás feltételeit a pénzeszközök hűtlen kezelésének megelőzése érdekében, másrészt pedig az adóvisszaélések elleni biztosítékok megerősítése Unió-szerte, az uniós jogszabályokkal összhangban. A pénzügyi támogatásra vonatkozó korlátozások összehangolásával a tagállamok egyúttal az egységes piacon belüli eltérések és torzulások kialakulását is elkerülhetik.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök arra mutatott rá, hogy "példa nélküli helyzetben vagyunk, mivel a koronavírus-járvány következtében a vállalkozások rendkívüli mennyiségű állami támogatásban részesülnek". Az alelnök szerint
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: "az adószabályokat szándékosan kikerülő vagy bűnözői tevékenységet folytató szereplőknek nem kedvezhetnek azok a rendszerek, amelyeket éppen kijátszani igyekeznek.
A bizottság közleménye kiemeli: a tagállamok feladata, hogy eldöntsék, kívánnak-e pénzügyi támogatást nyújtani, és hogy az uniós szabályokkal - köztük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal - és saját szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban kidolgozzák a megfelelő intézkedéseket.
A koronavírus-válság miatti intézkedések magukban foglalják a vállalkozások likviditásának és tőkéjének biztosítására, a munkahelyek megőrzésére, az ellátási láncok védelmére, valamint a kutatás és fejlesztés előmozdítására irányuló jelentős pénzügyi támogatást. Ezzel összefüggésben több tagállam kifejezte hajlandóságát olyan szabályok elfogadására, amelyek korlátozzák az adóparadicsomokat érintő adókikerülési gyakorlatokat folytató vagy pénzügyi bűncselekményekért elítélt vállalkozások ilyen támogatáshoz való hozzáférését.
A tagállamok kérték
A tagállamok e csoportja iránymutatást kért a bizottságtól arra vonatkozóan, hogy miként lehetne kezelni ezt az aggályt - derül ki a brüsszeli testület közleményéből. A mostani ajánlás felvázol a tagállamok számára egy, az uniós jogszabályokkal összhangban álló mintát, amely alapján megakadályozható, hogy az állami támogatásokat adócsalásra, adókijátszásra, adókikerülésre vagy pénzmosásra, illetve terrorizmusfinanszírozására használják fel. Különösen az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel kapcsolatban álló (pl. az érintett joghatóságban adóügyi illetékességgel rendelkező) vállalkozások nem részesülhetnének állami támogatásban.
Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nemzeti jogszabályaikba ilyen rendelkezéseket vezetnek be, a bizottság számos feltételt javasol, amelyektől függővé kell tenni a pénzügyi támogatást. Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzéke a legjobb alapja az ilyen korlátozások alkalmazásának, mivel valamennyi tagállam számára lehetővé teszi a következetes fellépést és az olyan egyedi intézkedések elkerülését, amelyek sérthetik az uniós jogot.
Ugyanakkor az Európai Bizottság igény esetén megvitatja a tagállamokkal azokat a konkrét terveiket, amelyek biztosítják, hogy az állami támogatás nyújtása -különösen feltőkésítés formájában - az adófizetési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tevő vállalkozásokra korlátozódjon.
Kivételek is vannak
A bizottság azonban a korlátozások alól kivételeket is javasol, amelyeket szigorú feltételek mellett kell alkalmazni. Még ha egy vállalkozás az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő joghatóságokhoz kapcsolódik is, bizonyos körülmények között továbbra is biztosítani kell számára a pénzügyi támogatás igénybevételének lehetőségét. Ez lehet olyan helyzet például, amikor a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy egy adott időszakban (pl. az elmúlt három évben) szabálykövető módon fizette az adót a tagállamban, vagy ha tényleges gazdasági tevékenységet folytat a listán szereplő országban.
A bizottság ugyanakkor javasolja, hogy a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell bevezetniük annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket a hamis vagy pontatlan információk megadásától.
A tagállamoknak emellett meg kell állapodniuk azokról az észszerű követelményekről, amelyek alapján a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy nem állnak kapcsolatban az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokkal. Az ajánlás azokra az elvekre is javaslatot tesz, amelyek segítségével a tagállamok eligazodhatnak ezen a területen.
Végül, a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a bizottságot arról, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak végrehajtani a mai ajánlás alapján. A brüsszeli testület három éven belül jelentést tesz közzé ezen ajánlás hatásáról - derül ki a közleményből.