Brüsszel példát statuálhat az Orbán-kormányon az orosz földgázszállítmányok miatt

A szankciók kijátszásának minősülhet, ha egy tagállam segít Oroszországnak a rubel árfolyamának erősítésében, ami miatt kötelezettségszegési eljárást indíthatnak ellene. Magyarország esetében ez egy már tárgyalt lehetőség a Bizottságban

– közölte a Napi.hu-val több brüsszeli forrás. Egy diplomata szerint az, hogy Magyarország kész rubelben fizetni az orosz gázszállítmányokért, a Gazprom követeléseinek megfelelően, jogilag már önmagában elegendő lehet a várhatóan pénzbüntetéssel végződő folyamat megkezdésére.

Azonban a brüsszeli szakértők szerint ez egy hosszadalmas és nem is különösebben ijesztő eljárás: bár vélhetően a vége fájó pénzbüntetés lesz, amelyet az EU-regulák szerint a megszegett szabályok fontossága és a jogsértésnek az egyéni érdekekre és a közérdekre gyakorolt hatását, az uniós jogot sértő állapot időtartamát, valamint az ország fizetési képességét figyelembe véve határozzák meg. A cél tehát az, hogy a pénzbírság elrettentő hatású legyen.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

„Összességében a kötelezettségszegési eljárás célja nem az lenne, hogy Magyarországon elverjék a port, hanem hogy a többi tagállam kedvét elvegyék attól, hogy engedjen a nyomásnak. Brüsszel pedig teljes tiltást akar kivetni a rubeles fizetésre, hogy egységes legyen a fellépés Putyinnal szemben. Ha senki nem fizet rubelben a gázért, Moszkva elveszíti a bevételei felét, a rubel árfolyama pedig ismét 20-40 százalékot zuhanhat” – összegezték forrásaink, hogy pontosan milyen hatásra számítanak.

A kötelezettségszegési eljárás elindításának lehetőségét már nyíltan elismerte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a lett politikus azt mondta: „Figyelemmel kísérjük, hogy a tagállamok valóban végrehajtják-e a szankciókat. És ha azt látjuk, hogy ez nem így van, akkor arra is van lehetőség, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson ezzel kapcsolatban”.

Pénz nincs és még bírság is jön Brüsszelből?

A budapesti kormány számára ez azért lenne problémás, mert jelenleg Magyarország és az Európai Bizottság még nem írta alá a 2021-2027-es uniós felzárkóztatási forrásokat szabályozó hétéves költségvetésről szóló megállapodást. Még négy vitatott pont van a felek között a tárgyalásokon, amelynek a tétje nagyjából 21 milliárd euró (mintegy 7500 milliárd forint). De a helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz (RRF) forrásairól sem sikerült még Budapestnek és Brüsszelnek zöld ágra vergődnie, a magyar terveket egyelőre nem fogadták el, főként korrupciós és versenyjogi kockázatokra hivatkozva.

A héten pedig az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmus szerinti eljárást is, amely ismét csak elodázhatja az uniós utalások érkezését Magyarországra. A budapesti kormányt Johannes Hahn költségvetésért és az igazgatásért felelős uniós biztos tájékoztatta a végrehajtó testület aggályairól. A forráskifizetések – több tételsor esetében –, akár 6-9 hónapig, az eljárás végéig nem érkezhetnek meg a magyar büdzsébe.

A források és egy esetleges, a rubelfizetési kötelezettségszegési pénzbüntetés már nagyon fájhatna a magyar költségvetésnek: az első három hónap után az államháztartás hiánya 2309,4 milliárd forint volt, ami az éves terv háromnegyede.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron március végéig 200,1 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 8,5 százalékát teszi ki.

A rubel a kulcs

A múlt héten az Európai Bizottság már kiadott egy állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy a rubeles fizetés és az uniós szankciók nem igazán vannak összhangban, ezért minden szereplőt és tagállami kormányt óva intettek attól, hogy engedjen a Vlagyimir Putyin orosz elnök által április 1-től elvárt fizetési módtól. A fő probléma Brüsszel szerint az, hogy az orosz játékszabályok alapján az euró vagy dollár befizetése a szállító számlájára már nem minősül a szerződéses kötelezettségek teljesítésének. Ehelyett a vevőknek két bankszámlát kell nyitniuk a Gazprombanknál, egyet devizában, egyet pedig rubelben. Az uniós vállalatok által kapott eurót vagy dollárt át kell váltani rubelre, és a vevők csak akkor tekinthetők úgy, hogy teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, ha az átváltás megtörtént.

Viszont épp ez a váltás jelenti a problémát a szankciók szempontjából: mivel a Gazprombank és az orosz jegybank közösen dönthetik el, hogy milyen árfolyamot használnak, a devizás kifizetések alkalmasak a rubel árfolyamának erősítésére, ami egy sor szempontból ráadásul az orosz államadósság finanszírozására is alkalmas lehet.

Egyetlen kivétellel az összes uniós tagállam nemet mondott a Gazprom fizetési eljárására, egyetlen kivétellel: Magyarország kormánya többször is jelezte, hogy kész rubelben fizetni az orosz földgázért.

„Számunkra nem kérdés, hogy úgy fizetünk az orosz gázért, hogy az megérkezzen" – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Zágrábban, Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. A politikus szerint ellátási alternatívák hiányában nincs más választása az országnak.

A tagállamok beállnak a sorba

Miután a Gazprom "lecsapta" a lengyeleket és a bolgárokat a hálózatról, a legtöbb EU-tagállam jelezte, hogy nem alkalmazza az előírt fizetési módot. Vannak viszont olyanok – és a magyarországi fellépés is inkább nekik szól –, amelyek fontolgatják a lépést.

A németországi, osztrák és szlovákiai gázelosztók a hírek szerint állítólag tervezik, hogy rubelszámlákat nyitnak a svájci Gazprombanknál, hogy odautalják a devizát. Viszont a szankciók megsértésétől a piaci szereplők jobban tartanak, mint az államiak.

Ezzel együtt négy cég fizetett már az előírt módon a Gazpromnak: brüsszeli forrásaink szerint ebből egy biztosan magyar, de volt, akinek tudomása volt egy másik magyar társaságról is (állítását viszont nem tudtuk ellenőrizni.)

Csütörtökön az Eni olasz energetikai csoport még nem hozott döntést az Oroszország által bevezetett fizetési rendszerrel kapcsolatban, és arra vár, hogy tisztázódjon, hogy az a szankciók megsértésének minősül-e. Az Uniper, Németország fő orosz gázimportőre hétfőn közölte, hogy még nem hoztak döntést, bár korábban azt nyilatkozták, hogy akkor fizetnek így, ha az uniós korlátozásokkal összhangban tudnak utalni.

Az Európai Bizottsághoz érkezett olyan javaslat arra is, hogy legalább leskálázzák az Oroszországtól vásárolt mennyiséget, azáltal, hogy büntetővámot vetnek ki az orosz energiahordozók importjára bizonyos mennyiség felett, ami költségessé teszi a rubeles fizetést.

Egy másik javaslat pedig az, hogy az előző uniós csúcson kidolgozott RePower EU stratégia szerint hamarabb hozzák brüsszeli joghatóság alá a gázbeszerzéseket, vagyis a tagállamok helyett egy, az Európai Bizottság által kijelölt főtárgyalót választanak, aki minden tagállamot képviselve döntene a földgázvásárlásokról. Emögött az a ráció, hogy együttesen az EU a világ második legnagyobb gazdasága, sokkal nagyobb lobbiereje van, mint a 27 tagállamnak külön. Ezt a megoldást javasolja Agata Łoskot-Strachota a varsói OSW vezető munkatársa, Simone Tagliapietra a brüsszeli Bruegel gazdasági agytröszt vezető munkatársa és kollgája, Georg Zachmann a brüsszeli intézet vezető munkatársa.

Szerintük ezért kulcsfontosságú, hogy az uniós energiaügyi miniszterek május 2-i, hétfői rendkívüli találkozójának újra kell indítania a közös megközelítésről szóló tárgyalásokon.

Ennek elmulasztásával a három szakértő szerint Putyin „oszd meg és uralkodj!" stratégiája érvényesülne, aminek messzemenő következményei lennének:

Kapcsolódó

aláásná az EU szankciórendszerét és az Oroszországgal szembeni közös uniós politikát;
aláásná a szolidaritást azáltal, hogy egyes országoknak szelektíven szállítanak;
aláásná az Európai Bizottság szerepét és a testületbe vetett bizalmat.

Viszont az borítékolható, hogy nemcsak az Orbán Viktor vezette magyar kormány akaszthatja meg a közös fellépést. Az Európai Unió jelenleg a végletekig megosztott a kérdésben – ahogy arról ebben a cikkben részletesen írtunk mind a 27 ország esetében.