A becslések szerint kétéves mélypontra süllyedt az infláció októberben az euróövezetben – áll a jelentésben, melyben hozzáteszik, hogy a további csökkenés várható az előrejelzési időszakban.

Az őszi előrejelzés 0,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, ami 0,2 százalékponttal marad el a nyári prognózistól. Megemlítik, hogy a gazdasági tevékenység várhatóan fokozatosan élénkül, ahogy a fogyasztás és a munkaerőpiac is, sőt, a szigorú monetáris politika ellenére a beruházások is tovább növekedhetnek. Így arra számítanak, hogy az EU GDP-növekedése 1,3 százalékra javul jövőre, az euróövezeté egy százalékponttal gyengébben teljesít.

2025-re viszont az infláció és a szigorú monetáris politika okozta akadályok megszűnhetnek, és 1,7 százalékos lehet a növekedés a kontinensen.

A jelentés szerint októberben 2,9 százalékosra becsülik az infláció alakulását az euróövezetben, ami 2021 júliusa óta a legalacsonyabb szint. Az elmúlt egy évben a mérséklődés főként az energiaárak drasztikus csökkenésének volt köszönhető, mostanra azonban az energia- és élelmiszerárakon túl az összes fő fogyasztási kategóriában egyre szélesebb körűvé vált. Az előrejelzés szerint általános infláció a 2023-as 6,5 százalékról 2024-ben 3,5 százalékra, 2025-ben pedig 2,4 százalékra csökken az EU-ban, az euróövezetben pedig jövőre 3,2, majd az azt követő évben 22 százalékra esik vissza.

A jelentés megjegyzi, hogy 2023 első felében erőteljes teljesítményt nyújtott az uniós munkaerőpiac, szeptemberre a munkanélküliségi ráta 6 százalékon, rekordalacsonyan állt, és az előrejelzés alapján ezen a szinten is marad 2025-ig, ekkor várhatóan 5,9 százalékra csökken.

A Bizottság arra is kitér, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések fokozatos kivezetésével, valamint a magánberuházások támogatásának csökkentésével és az energiával kapcsolatos intézkedések nettó költségvetési hatásaival enyhül a költségvetésre gyakorolt nyomás, ami a kedvezőtlenebb gazdasági környezetben és a magasabb kamatokban nyilvánul meg.

Ennek következtében az EU államháztartási hiánya várhatóan a GDP 3,2 százalékára csökken az év végére, a következő években pedig tovább zsugorodhat a diszkrecionális költségvetési támogatások folyamatos visszafogásával.

Még nem hárult el a veszély az energiapiacon 

Az Európai Bizottság a jelentésben azt írja, hogy a gazdasági kilátások bizonytalanságai és a lefelé mutató kockázatok tovább nőttek az elmúlt hónapokban. Ezt az elhúzódó orosz-ukrán háborúval, valamint a közel-keleti konfliktussal magyarázták.

Habár utóbbinak az energiapiacokra gyakorolt hatását eddig sikerült visszafogni, a jelentés szerint fennáll a kockázata annak, hogy az energiaellátásban zavarok lépnek fel, ami az energiaárakra, a globális kibocsátásra és az általános árszintre is jelentős hatással lehet. Hozzáteszik, az EU fő kereskedelmi partnereinek gazdasági fejleményei is kockázati tényezők lehetnek, különösen Kínára tekintettel.

A Bizottság szerint a monetáris szigorítások a vártnál hosszabb ideig és nagyobb mértékben terhelik a gazdasági tevékenységeket, mivel a megváltozott kamatkörnyezethez való alkalmazkodás kihívást jelent a lakosság és a vállalatok számára. Úgy vélik, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás is drámai hatást gyakorolhat a gazdaságra.

Nincs elég szakképzett és ennek a túlterhelt dolgozók isszák meg a levét

Az egyik legsúlyosabb problémát jelenti a kis- és középvállalkozóknak a szakképzettség hiánya. Az Eurobarométer-felmérése szerint az utóbbi években hatalmasodott el a hiány.
Bővebben--->