A jelentés szerint 2023 a valaha mért legmelegebb év volt, tavaly február és idén január között több mint másfél Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. Bár a fosszilis anyagokból származó kibocsátás csökken, Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga.

Mindennek az évszázad végére katasztrofális következményei lehetnek: az áradásokból eredő költségek meghaladhatják az évi egymilliárd eurót. Ennél is tragikusabb azonban, hogy Európa nagyrésze lakhatatlanná válhat.

A lengyel Onet írása szerint már most is évi 9 milliárd euróba kerülnek az aszály és a hőség okozta károk az EU-nak és az Egyesült Királyságnak, különösen a mezőgazdaságban, az energiaszektorban és a vízkészletekben. A jelentés szerint pedig minden jel arra utal, hogy ezek a károk csak egyre nagyobbak lesznek, nem beszélve arról, hogy számos régiót az is megterhel, hogy a rekkenő hőség miatt a turizmus is megcsappant.

Az Európai Bizottság elemzései alapján mindez komoly veszélyt jelent a kontinens mediterrán térségére, azaz Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Albánia, Koszovó, Macedónia és Görögország számára.

A felsorolt országokban 70 százalékkal gyakoribbá válhatnak az aszályok, míg az atlanti régióban (Franciaország, Benelux-államok, Írország, Egyesült Királyság és Izland) 30 százalékkal.

A szárazság miatti tűzvész is egyre súlyosabb gondokat okoz: Görögországban 174 ezer, Olaszországban pedig 97 ezer hektárnyi terület borult lángba, ami nem csupán a turizmusra és az ott élőkre, de az egész ökoszisztémára veszélyt jelent – írja a jelentés. Az Európai Aszálymegfigyelő Intézet becslése szerint Európa évente 84 ezer milliárd tonna vizet veszít. A hőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végére Spanyolország, Dél-Olaszország és Görögország tengerparti területei szinte vagy teljes egészében élhetetlenek lesznek.

A hőmérséklet emelkedése együttesen a gleccserek olvadását és az óceánok szintjének emelkedésével is jár. ez a folyamatos még akkor is több száz vagy akár ezer évig is eltarthat, ha stabilizálódik a felmelegedés. Emiatt azonban számos tengerparti régió víz alá kerülhet, mint például a lengyelországi Żuławy Wiślane vagy az Alsó-Oder-völgyi Tájvédelmi Park.
A legdrámaibb helyzetbe Hollandia kerülhet, az ország fele víz alá kerülhet és a vele szomszédos Belgium, Németország és Dánia tengerparti területei is.

Az elemzés alapján nagy veszélybe kerülhet a Temze partja is, Dél-Európában pedig Velencét és Ravennát érhetik áradások. Fontos megjegyezni azonban, hogy az elemzés egy olyan forgatókönyv alapján készült, amelyben nem próbálnánk meg megállítani az áradást, amely ugyan nem valószínű, azonban hatalmas kiadásokat igényel.

 

 

 

Már csak néhány év és jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék

Egy új, igen megdöbbentő tanulmány szerint a 2020-2030-as években, a vártnál 10 évvel korábban válhat először jégmentessé az Északi-sarkvidék.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->