Az EU költségvetési szabályainak folyamatban lévő reformja nagyobb mozgásteret adhat a kormányoknak az adósságcsökkentést beruházásokkal és reformokkal kombináló tervekben, nagyobb elszámoltathatóságért cserébe – mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa hétfőn egy római gazdasági fórumon. Azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság októberben javaslatokat fog előterjeszteni a Stabilitási és Növekedési Paktumnak nevezett szabályok reformjára vonatkozóan – Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberben csak annyit ígért, hogy vége a féktelen költekezésnek.

A szigorúbb költségvetési szabályok célja az euró értékének megőrzése a túlzott állami hitelfelvétel megakadályozásával. A szabályok szerint az államadósságnak a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka alatt, az államháztartási hiánynak pedig a GDP 3 százaléka alatt kell maradnia, és ezek az alapelvek nem fognak változni. Mivel azonban a világjárvány miatt számos ország adóssága jóval a GDP 100 százaléka felett van – például Görögországé 185 százalék körül, Olaszországé pedig nagyjából 150 százalékon áltt –, az adósságcsökkentési szabályokon változtatni kell, számolt be a Reuters.

„Az egyszerűsítés, az erősebb nemzeti tulajdon és a jobb végrehajtás lesznek a továbbfejlesztett keretrendszer meghatározó jellemzői, amelynek általános célja az adósság fenntarthatóságának és a fenntartható növekedésnek a támogatása” – mondta Gentiloni, aki szerint ennek egyik módja lehet a középtávú makroszintű költségvetési tervek felé való elmozdulás, amelyek több évre szóló nettó kiadási pályát határoznak meg, és összhangban vannak az adósság prudens szinthez való közelítésével.

Szavaiból az is kiderült, hogy a nem euróval fizető országok – így Magyarország is a forinttal – nagyobb költségvetési fegyelemre lesz bírva.

Ahol Brüsszel elvesz, ott ad is a költségvetéseknek

Gentiloni szerint a középtávú tervek tartalmazhatnának olyan beruházási és reformígéreteket, amelyek összhangban vannak az uniós és a nemzeti célokkal, mint például azokban a tervekben, amelyeket az egyes kormányoknak kellett elkészíteniük ahhoz, hogy pénzt kapjanak az EU járvány utáni helyreállítási alapjából. Utóbbi esetében még Magyarország nem egyezett meg Brüsszellel, az Európai Bizottság nem fogadta el a magyar helyreállítási terveket, bár péntek este a kormány rendkívüli rendelettel próbált engedményeket tenni,

Most az uniós biztos azt ígérte, annak érdekében, hogy a kormányok jobban ragaszkodjanak a tervekben kitűzött célokhoz, az EU nagyobb mozgásteret biztosítana számukra az adósságcsökkentési pálya javaslattételében, feltéve, hogy a fenntarthatóságra törekednek.

„A reform- és beruházási kötelezettségvállalások hosszabb költségvetési kiigazítási időszakot tehetnének lehetővé” – mondta Gentiloni, de hozzátette, hogy a nagyobb rugalmasságért cserébe a kormányokat ezután elszámoltatnák az eredményekért. Mint mondta, hogy a költségvetési pályák kialakításában való nagyobb előzetes nemzeti felelősségvállalást ellensúlyozhatná az uniós szintű erősebb utólagos végrehajtás.

Az Európai Bizottság javaslatát később, októberben az uniós pénzügyminiszterek megvitatják, hogy 2023 első felében megállapodásra jussanak a szabályok reformjának módjáról.