Az európai gazdaság továbbra is ellenállónak bizonyul a kihívásokkal teli globális környezetben – írja friss, tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság. 

Az alacsonyabb energiaárak, az enyhülő kínálati korlátok és az erős munkaerőpiac 2023 első negyedévében mérsékelt növekedést támogatott, és ezzel jelentősen enyhültek a recessziós félelmek.

A vártnál jobb évkezdet miatt:

  • idénre a korábbi 0,8 százalékról 1 százalékra;
  • jövőre pedig 1,6-ról 1,7 százalékra

emelték az unió gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésüket. 

Ugyanez az eurózóna esetében idén 1,1, 2024-ben pedig 1,6 százalék. Ugyanakkor a tartósan fennálló maginfláció miatt a pénzromlás ütemére adott prognózist is felfelé tolták el, 2023-ban 5,8, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az eurózónában.

Segít az olcsóbb energia

Az Eurostat előzetes adatai szerint 2023 első negyedévében az Unió GDP-je 0,3, az eurózónáé  0,1 százalékkal bővült. A fontosabb indikátorok a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak – emlékeztet a jelentés.

Az európai gazdaságnak szerintük sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kedvezőtlen hatásait, és az ellátás gyors diverzifikációjának valamint a gázfogyasztás jelentős csökkenésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.

A jelentősen alacsonyabb energiaárak átgyűrűznek a gazdaságba, csökkentve a vállalatok termelési költségeit. A fogyasztók energiaszámlái is csökkennek, bár a magánfogyasztás továbbra is visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. 

Mivel az infláció továbbra is magas marad, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak. Bár az EKB és más uniós központi bankok várhatóan a kamatemelési ciklus végéhez közelednek, a pénzügyi szektorban a közelmúltban bekövetkezett zavarok valószínűleg további nyomást gyakorolnak a hitelhez jutás költségeire és könnyebbségére, ami lassítja a beruházások növekedését, és különösen a lakossági beruházásokat érinti – részletezi a Bizottság anyaga a kilátásokat.

Lassan enyhül az infláció

A tavalyi csúcspont után a maginfláció 2023 első negyedévében tovább csökkent az energiaárak erőteljes lassulása közepette. A maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított fő infláció) azonban makacsabb: márciusban 7,6 százalékos történelmi csúcsot ért el, ugyanakkor az előrejelzés szerint fokozatosan csökken majd, ahogy lassan csökken a bérnyomás és a finanszírozási feltételek is  szigorodnak.

Éves szinten a Bizottság az euroövezetben átlagosan 6,1, majd 2024-ben 3,2 százalékos maginflációval számol, ez mindkét esetben magasabb a normál inflációnál.

A rekord erős munkaerőpiac erősíti az EU gazdaságának ellenállóképességét – véli a Bizottság. Az uniós munkanélküliségi ráta 2023 márciusában új rekordalacsony szintre, 6 százalékra esett, a részvételi és foglalkoztatási ráta pedig rekordmagas. Az uniós munkaerőpiac várhatóan csak enyhén reagál a gazdasági bővülés lassuló ütemére.

A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad. A bérek növekedése 2022 eleje óta gyorsul, de mindeddig jóval az infláció alatt maradt. Tartósabb béremelkedés várható a munkaerőpiacok tartós feszültsége és a minimálbérek erőteljes emelése miatt több országban – vetítik előre a brüsszeli szakértők.

Csökken a hiány

A magas energiaárak hatásának mérséklését célzó intézkedések ellenére az erőteljes nominális növekedés és a világjárványhoz kapcsolódó maradék intézkedések feloldása miatt az EU összesített államháztartási hiánya 2022-ben tovább csökken, a GDP 3,4 százalékára – áll a jelentésben.

A csökkenő energiaárak 2023-ban és még jelentősebb mértékben 2024-ben lehetővé teszik a kormányok számára, hogy fokozatosan megszüntessék az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez, a GDP 3,1, illetve 2,4 százalékára.

Az EU összesített GDP-arányos adósságrátája az előrejelzések szerint folyamatosan csökken, és 2024-re 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig a járvány előtti szintek felett van. A tagállamok költségvetési pályája igen heterogén.

Bár az infláció rövid távon támogathatja az államháztartás javulását, ez a hatás idővel minden bizonnyal megszűnik, ahogy az adósságtörlesztési költségek növekednek, és az állami kiadásokat fokozatosan a magasabb árszínvonalhoz igazítják.

Nem sok jó vár Magyarországra

A Bizottság előrejelzése szerint az éves GDP-növekedés a tavalyi 4,6 százalékról idén 0,5 százalékra lassul Magyarországon. Februárban még 0,6 százalékot vártak. Ez jövőre az alacsonyabb energiaárak és a várható dezinfláció hatására 2,8-ra gyorsul.

A fogyasztás az előrejelzések szerint 2023-ban visszaesik, de 2024-ben a reáljövedelmek alakulásának köszönhetően ismét növekedni fog. A beruházások az előrejelzési horizonton végig visszafogottak maradnak az alacsony kereslet, a szűkös finanszírozási feltételek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt –szól a nem túl kedvező prognózis.

Az export 2023-ban szintén lelassulhat, de 2024-ben a külső kereslettel összhangban és a folyamatban lévő közvetlen külföldi befektetések által támogatva élénkül.

A gyengébb belföldi kereslet visszafogja az importot, így a nettó export pozitívan járul majd hozzá a GDP növekedéséhez. A mezőgazdasági ágazat 2022-ben a súlyos aszályok miatt negatívan érintette a GDP-t, idén azonban ez fordítva lehet a jelentés szerint.

A magasabb energiaárak következtében a GDP 8,2 százalékára ugró folyó fizetési mérleg hiány jövőre már 2,8 százalékra csökkenhet az importkereslet és a nyersanyagárak csökkenése nyomán. A munkanélküliségi ráta Magyarországon csak szerény mértékben, 2023-ban átlagosan 4,2 százalékra emelkedik, hogy aztán 2024-ben 4 százalékra csökkenjen.

A szakképzett munkaerő hiánya várhatóan továbbra is fennmarad, amit a népesség elöregedése tovább súlyosbít. A nominális bérnövekedés a korlátozott munkaerő-piaci lazaság és a magas infláció mellett továbbra is erőteljes marad. A 2023-as bérnövekedést a minimálbér 16 százalékos emelése is növeli. A reálbérek jelenleg a magas infláció miatt ugyan csökkennek, de 2023 őszétől várhatóan ismét emelkednek.

Az infláció 2024-ben várhatóan meredeken csökken

Úgy tűnik, hogy az infláció 2023 első negyedévében 25,9 százalékon tetőzik hazánkban, miután 2022 decemberében fokozatosan megszűnt az anyagárak felső korlátja. Az inflációs ráta a következő negyedévekben várhatóan mérséklődik, ami a bázishatásoknak, az alacsonyabb nyersanyagáraknak, a közelmúltbeli forinterősödésnek és a gyenge fogyasztói keresletnek köszönhető.

Az éves átlagos inflációs ráta az előrejelzések szerint a 2022-es 15,3 százalékról

  • 2023-ban 16,4 százalékra emelkedik;
  • majd 2024-ben 4,0 százalékra csökken.

Az előrejelzés feltételezi, hogy az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árkorlátozást nem hosszabbítják meg újra 2023 júniusán túl, és hogy a lakossági közüzemi árak változatlanok maradnak.

Beragad a magas magyar hiány

Az államháztartási hiány 2022-ben továbbra is magas, a GDP 6,2 százaléka volt, ami az energiaválsággal kapcsolatos nyomásnak és a világjárványt követően elfogadott expanzív politikának tudható be. A brüsszeli jelentés szerint 2023-ban a hiány 4 százalékra csökken.

A közműszolgáltatóknak a szabályozott energiaárakból származó veszteségeik fedezésére nyújtott támogatások 2023-ban növelik a folyó kiadásokat. A gázárak közelmúltbeli csökkenése várhatóan e támogatások csökkenéséhez vezet a következő fűtési szezonban, ami 2024-ben enyhíti a költségvetési terheket.