A testület az illetékes parlamenti szakbizottságok ajánlásainak megfelelően szabad utat engedett a meghallgatott huszonhat biztosjelöltnek, s így jövő héten sor kerülhet a strasbourgi plenáris ülésen a megerősítő voksolásra a végleges összetételt tükröző listáról.
Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot, de elemzők szerint ez pusztán formalitásnak számít.
David Sassoli, az EP elnöke arról számolt be, hogy a képviselőtestület az elmúlt két hónap során eleget tett demokratikus feladatainak, és alaposan megvizsgálta a jelöltek teljesítményét. Rámutatott, a meghallgatások időnként nehezek voltak, ugyanakkor egyedülálló lehetőséget nyújtottak a képviselőknek, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a biztosjelöltek készen állnak a rájuk bízott munka elvégzésére.
"A következő öt évben számos feladatunk lesz a migrációra és a menekültkérdésre adandó hosszú távú válaszoktól kezdve a klímaváltozás elleni harcban megszerzett vezető szerepünk megőrzéséig. Olyan Európai Bizottságra van tehát szükség, amely képes lépni az állampolgárok számára fontos ügyekben" - jelentette ki.
"A polgárokkal közvetlen kapcsolatban álló parlament vizsgálni fogja az Európai Bizottság munkáját, biztosítva a korábbi vállalásai teljesítését" - szögezte le.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lenne.
A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.