Előre menekül az EKB, a dollár lehet Európa hóhérja

Meglépte, amit meg kellett, sőt, a várakozásokat felül is múlta az Európai Központi Bank (EKB), ami a piacokat némileg meglepve 50 bázispontos kamatemelésről döntött júliusi ülésén, egyben megoldást talált az eurozóna tagállamai között fennálló fejlettségi különbségből adódó kérdések orvoslására.

A Christine Lagarde vezette testület lépéskényszerben volt, júniusban 8,6 százalékos inflációt regisztráltak az eurozónában úgy, hogy az EKB továbbra sem tudta levetkezni a kritikákat, hogy csigalassúsággal reagál csak mindazokra a gazdasági folyamatokra, amelyek üvöltve követelik a válaszlépéseket.

Az EKB azért is halogatta eddig az erélyesebb fellépést, mert hiába a magas a infláció, a kamatemeléseknek drasztikusan eltérő hatási lehetnek az egyes tagállamokban, ami a közös pénzt használó országok közötti jelentős gazdasági eltérésekből adódik. A kormányzótanács ezért eddig inkább halogatta a kiállást, mostanra megszületett a döntés.

Ahogy esik, úgy puffan

Arról megoszlanak a vélemények, hogy Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatója mennyiben javította, vagy éppen rontotta az EKB hitelességét. Az biztosnak vehető, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a jövőben nem kell előretekintő iránymutatásra számítani a jegybanktól, akkora a bizonytalanság, hogy ülésről-ülésre döntenek a teendőkről.

- Emlékezzünk arra, hogy Lagarde a maga nevében már adott tavaly egy olyan iránymutatást, miszerint egyáltalán nem számít kamatemelésre 2022-ben.

- kommentálta az eseményeket Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza.

A júliusi eltérés a korábban többször megismételt iránymutatástól mindenképp rontja a jegybank hitelességét – vélekedett Jan von Gerich, a Nordea befektetési bank szakértője. Egyben ő, és más elemzők is összességében pozitívumként vették, hogy az EKB végre a tényleges eseményekre reagál, semmint, hogy mindenáron saját korábbi terveihez igazodjon. Ezek alapján a piacoknak is az adatokat érdemes nézni, és nem az egyes döntéshozók nyilatkozatait, vagy blogbejegyezéseit.

Törtet a dollár

Lagarde elismerte, hogy a vártnál nagyobb kamatemelésben jelentős szerepet játszott, hogy rohamos tempóban erősödik a dollár az euróval szemben, olyannyira, hogy a napokban meglett a paritás is a két fizetőeszköz között. Amennyiben a Federal Reserve júliusi kamatdöntő ülésekor ismét hitet tesz a szigorú politika mellett az Egyesült Államokban – márpedig minden bizonnyal ez fog történni – akkor alaposabban is lehagyhatja az amerikai pénz az európait.

Ennek eltérő hatásai lesznek. Örülhetnek például az exportáló, iparban erősebb uniós tagállamok, és bizonyos mértékben a turisztikára támaszkodó országok is, amelyek így vonzóbb célponttá válnak az esetleges amerikai utazóknak.

Import oldalon viszont drágulásra kell számítani, ami az amúgy is kritikusan magas inflációt még tovább tüzeli Európában. Ez csak tetézi azokat az aggodalmakat, hogy Európa, a Covidból áthúzódó bajokra rakodó, az ukrajnai háború által kiváltott energiakrízis miatt már idén recesszióba süllyedhet. Ezeket a félelmeket támasztják alá a legújabb, a jövőbe vetett befektetői bizalmat mérő BMI adatok is.

Az ING részéről Brzeski szerint kedvezően kell megítélni azt, hogy ebben a helyzetben az EKB döntésre jutott, és egyértelművé tette, hogy a jelenlegi helyzeteben mit tekint elsődleges célként, ez pedig az árstabilitás.

- mondta az ING közgazdásza. Brzeski szerint egyértelművé vált, hogy az EKB-nak jelenleg fontosabb, hogy hiteles legyen, minthogy kiszámítható.

Lagarde vonakodik

Az üzenet eladásával Christine Lagarde némi zavart is előidézett, amit jól mutat, hogy a kamatemelés hírét követő euróerősödés látványosan korrigált a sajtótájékoztató végére. Ugyan nagyot emelt az EKB, Lagarde elmondása szerint ezzel együtt nem változtat a kamatcélján, annyi történik, hogy azt gyorsabban akarja elérni, reagálva a várakozásokat meghaladó inflációra.

Jan von Gerich szerint ezért szeptemberben egy 75 pontos emelésre van kilátás, amit további, de kisebb, várhatóan 25 bázispontos kamatemelések követhetnek.

Több elemző azt is vélelmezi, hogy a júliusi 50 pont egy különalkunak az eredménye. A kormányzótanács héjái azzal tudták érvényesíteni a nagyobb szigor iránti igényüket, hogy belementek az új transzmisszióvédelmi eszköz (TPI) elindításába. Ezzel az EKB célzottan tudja támogatni a rosszabb gazdasági helyzeteben lévő, elsősorban déli zónatagokat, miközben összességében emeli a kamatokat.

Az kérdés marad a következő hónapokra nézve, hogy júliushoz hasonlóan mennyire lesz hajlandó a megmaradt irányelveit felülbírálni az EKB, azonban a júliusi áttéréssel az eseti alapon való döntéshozatalra ez a lehetőség már adott lesz a jövőben, a kormányzótanács hitelességének csorbulása nélkül is.