Rövidtávon magas marad az infláció, ami jövőre mérséklődik, majd beáll a 2 százalékos cél alatti szintre. Mindez a robosztus növekedés mellett lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre kivezesse a jegybank a gazdaságtámogatási programját – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a kormányzótanács idei utolsó kamatdöntő ülését követően.

Miután a világszerte tapasztalható inflációs nyomás, valamint annak tartóssága okán a kisebb gazdaságok után a nagyoknál, ahogy a héten az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában is szigorító lépésekről döntöttek, az EKB-tól is azt várta a piac, hogy elindul a szigorítás irányába.

Ennek Lagarde annyiban eleget tett, hogy megnyitotta az ajtót a mostani pálya újragondolására.

Az adatok vezérelnek minket, ahogy jönnek az új tények újraértelmezünk, és alkalmazkodunk.

Az EKB új inflációs előrejelzése 1,7 százalékról 3,2 százalékra nőtt, aminek kétharmadát az energiaárak alakulása adja. Ezzel együtt úgy véli az EKB, hogy 2023 és 2024-ben 1,8 százalék körül alakul az Eurozóna inflációs szintje, ami alulról közelíti a 2 százalékos célt.

Az EKB döntései decemberben:

  • Visszaveszi a Pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében való eszközvásárlásait, majd be is fejezi a vásárlást 2022 márciusában. A megvett eszközök hozamának újrabefektetési határidejét viszont kitolja, legalább 2024 végéig. A meglévő állomány ismételt felhasználásával igyekszik fenntartani a rugalmasságot a jegybank, amennyiben további jelentős cselekvési térre lenne szüksége.
  • Az EKB eszközvásárlási programja (APP) keretében a második negyedévben havi 40 milliárd, a harmadik negyedévben pedig 30 milliárd euró értékben vásárol pénzpiaci eszközöket. Ez 2022 októberétől 20 milliárd euróra mérséklődik, amit addig fenntart az EKB, ameddig nem látja kellően stabilnak a gazdasági folyamatokat.
  • Változatlanul 0 százalékon tartja az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 kamatlábát, továbbá az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25, illetve -0,50 százalékos szintjén sem változtat. Ez így is marad ameddig nem lesz stabilan 2 százalék körüli, az EKB céljának megfelelő infláció az Eurozónában.

Nem érdekel más gyereke

A többi jegybank lépéseit nem tartja irányadónak az EKB, hiába látszik úgy, hogy a Federal Reserve irányváltásával a globális hullámvetés is irányt váltott.

Más univerzumban és környezetben vagyunk, nagyon más a bázis, nagyon más pontján áll a ciklusnak a Fed, vagy a Bank of England mint az Eurózóna.

Az EKB esetében így nagyon valószínűtlen, hogy 2022-ben kamatot emeljen, ezen legfeljebb a bejövő adatok változtathatják.

Lagarde igyekezett egyértelművé tenni, hogy a kormányzótanács finoman elkezdi elzárni a pénzcsapot az eszközvásárlási programok újragondolásával, de kész a gépezetet újra berántani, ha úgy alakul.

A PEPP bármikor újraindítható, ha a Covid-19 által okozott gazdasági sokkokat kell kezelni, és az EKB külön kiemelte, hogy a kitüntetetten rossz megítélésű görög eszközöket attól függetlenül veszi majd továbbra is, hogy a járvány által okozott programjainak keretrendszerén kívül befektetésre nem ajánlott pénzpiaci terméket nem vehet. Görögország pedig most ebbe a megítélésbe esik, velük kivétel tesznek.