Az EKB meghagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve -0,50 százalékos szintjét szeptemberi kamatdöntő ülésén.

A piaci elemzők nagy váltást nem vártak, az viszont benne volt a lelhetőségek között, hogy ha finoman is, de valamilyen enyhe szigorítás felé elindul az EKB. Ez leginkább utalás szinten valószínű a jegybank eszközvásárlási gyakorlatára nézve.

Ez azonban még várhatóan nem tartalmazza az EKB visszavonulását a piacról. Jelenleg több tényezőt kell mérlegelniük a döntéshozóknak. Egyrészt a Covid-19 negyedik hulláma egyre komolyabb aggodalmakat hoz, ami visszafoghatja növekedést, másrészt viszont az augusztusi eurozónás inflációs adat is a vártnál magasabbra szökött, az EKB júliusban bejelentett szándékával összhangban.

 

 

Jan von Gerich és Tuuli Koivu, a Nordea befektetési bank szakértői szerint ezért szeptemberre a kivárás marad, az EKB eszközvásárlási programjának konkrét kivezetése leghamarabb a decemberi kamatdöntéskor kerül napirendre.

-Csak az infláció számít – írták előrejelzésükben Carsten Brzeski és Antoine Bouvet, az ING közgazdászai. Ez alatt azt értették, hogy ez az egyetlen fő mutató, aminek a valamilyen irányba történő jelentősebb elmozdulása komolyabb hatással lenne az EKB-ra. Mivel a körülmények miatt jelenleg kevés lehetősége van a banknak, így motiváció sincs arra, hogy bármit érdemben változtasson.

Hasonlóan vélekedett Konstantin Veit, a PIMCO befektetési cég portfolio menedzsere. Szerinte a jelen helyzetben az EKB is, a japán jegybankhoz hasonlóan, sokkal inkább arra törekszik, hogy egy stabil és kiegyensúlyozott politikát képviseljen, semmint, hogy sürgesse az inflációs cél elérését.

Christine Lagare EKB elnök hamarosan sajtótájékoztatón ismerete a kamatdöntés részleteit.