A konzultáció arra keresi a választ, hogyan lehet méltányos minimálbért biztosítani minden uniós munkavállaló számára. A konzultáció első szakasza február 25-én zárult, az EB kérdőívét 23 szociális partner töltötte ki. Válaszaik alapján a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós intézkedésekre van szükség a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentéséért, amit a közelmúlt eseményei is megerősítettek - olvasható a mai bejelentésben.

Ugyan az Ursula von der Leyen vezette EB eddig is politikai prioritásként kezelte, a közelmúltbeli események csak tovább erősítették azt az igényt, hogy az EU fellépjen a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében. A koronavírus-világjárvány különösen súlyos csapást mért az uniós tagállamok gazdaságára, vállalkozásaira, valamint az európai emberek jövedelmére. Az okozott károk helyreállításához, valamint a méltányos és ellenállóképes gazdasági struktúrák kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló tisztességes megélhetésre tegyen szert, ebben pedig a minimálbér - a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban egyaránt - alapvető szerepet játszik.

Kapcsolódó

A szociális partnerekkel folytatott tárgyalások eredményeként megfelelően megállapított, következetesen alkalmazott és rendszeresen aktualizált minimálbérek:

  • pénzügyi tartalékot biztosítanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára a nehéz időkben;
  • fokozottan ösztönzik a munkavállalást, és ezáltal növelik a termelékenységet;
  • csökkentik a béregyenlőtlenséget;
  • növelik a belső keresletet és a gazdaság ellenálló képességét; és
  • elősegítik a nemek közötti bérszakadék felszámolását.

Az EB-nek nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, sem pedig hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket. A konzultáció nyomán esetlegesen meghozott intézkedéseket a tagállamok - a minimálbér-megállapítási rendszereiknek és a hagyományaiknak megfelelően - eltérően alkalmazhatják majd, azaz sem a szociális partnerek szerződési szabadsága, sem a nemzeti hatáskörök nem fognak sérülni - közölte a bizottság.

A második szakasz konzultációs anyaga különböző lehetőségeket vázol fel, hogyan lehet uniós intézkedésekkel biztosítani a minimálbérek megfelelő szintjét és az összes munkavállalóra kiterjedő alkalmazását. A válaszok alapján a brüsszeli testület mérlegelni fogja, milyen jogalkotási (például uniós irányelv) vagy nem jogalkotási eszközök elfogadására tegyen javaslatot a megoldás érdekében.

Az uniós kezdeményezés ezért arra irányul, hogy:

  • jól működő kollektív tárgyalások legyenek a bérmegállapításnál;
  • a tagállami keretrendszerek lehetővé tegyék, hogy a nemzeti minimálbérek megállapítása és rendszeres aktualizálása egyértelmű és stabil kritériumok alapján valósuljon meg;
  • a szociális partnerek ténylegesen részt vegyenek a nemzeti minimálbérek megállapításában, hogy a minimálbérek összege megfelelő legyen;
  • megszűnjenek, illetve csak korlátozott mértékben forduljanak elő a minimálbéreknél különbségek és kivételek;
  • biztosított legyen a minimálbérre vonatkozó nemzeti szabályok betartása, és ellenőrzési mechanizmusokat vezessenek be.

A konzultáció második szakasza a szokottnál hosszabb ideig tart, a tervek szerint csak 2020. szeptember 4-én zárul, hogy a koronavírus-világjárvány közepette a szociális partnereknek elegendő idejük legyen válaszaikat benyújtani. Ezután vagy tárgyalás kezdődik a szociális partnerek között egy, az EU működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából, vagy az Európai Bizottság javaslatot nyújt be.

Az unióban minden hatodik munkavállaló alacsony keresetűnek minősül, és többségük nő. Ők azok, akik működésben tartották társadalmainkat és gazdaságainkat akkor is, amikor minden másnak le kellett állnia, és paradox módon éppen ők azok, akiket a válság a legsúlyosabban érint. Az uniós minimálbérekkel kapcsolatos kezdeményezés kidolgozása gazdaságélénkítési stratégiánk alapvető eleme, mert: mindenkinek kijár a tisztességes megélhetés - mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Dobrev Klára: egy lépéssel közelebb kerültünk

Olyan szabályozás várható, amely az erős szakszervezetekkel rendelkező országokban meghagyja a szakszervezetek jogait. Azon országokban azonban, ahol tönkretették az érdekképviseleteket, nagyon szigorú szabályok jönnek, hogy a mindenkori minimálbér elérje az átlagjövedelem legalább 60 százalékát. Szigorú szabályai lesznek a minimálbér évenkénti felülvizsgálatának, és annak is, hogy a kormányok ne tudjanak kiskapukon kibújni a minimálbér megfizetése alól. A mostani konzultáció nyár végéig tart, szeptemberben elindul a jogalkotás, hogy 2021 már az új szabályokkal induljon - jelentette ki Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, a Demokratikus Koalíció képviselője.