Európa vezető szerepet akar vállalni a fenntartható energetikai átállásban és a klímavédelemében, a Glasgowban tárgyaló delegáció egy olyan kompromisszumos megoldásban reménykedik a jelenleg is zajló tárgyalásoktól, amelyek mindezt tükrözik – mondták parlamenti klímapolitikusok egy hétfői sajtótájékoztatón.

Mint arról az Európai Parlament képviseletében résztvevő bizottsági tagok beszámoltak, az Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülésének (COP26) második hete sokkal kevésbé lesz látványos, mint az első, ahol országvezetők tettek közös vállalásokat a felmelegedés megfékezése érdekében. Most azok a technikai egyeztetések következnek, amelyek mindennek a részleteit határozzák meg.

Kapcsolódó

Az EP álláspontja szerint globális viszonylatban Európának van a legkonkrétabb ütemterve a kívánt klímavédelmi célok eléréséhez, épp ezért vezető célra törekszik a folyamatban. Ehhez igyekeznek majd, ha kell informális nyomásgyakorlás útján komolyabb vállalásokat, és kézzel fogható eredményeket kipréselni a lehető legszélesebb nemzetközi körben – mondta Bas Eickhout a környezetvédelmi bizottság (ENVI) alelnöke.

Ne legyen több fosszilis

Az EP által képviselt álláspont szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy véget lehessen vetni a fosszilis energiahordozók állami támogatásának. Az kell legyen a cél, hogy ezek a földben maradjanak, és más források vegyék át a helyüket.

Ez egyben azt is jelenti, hogy megdrágul minden. –Nem lesz többé olcsó energia – mondta Eickhout. Eben az új közegben az EU úgy tudja megőrizni a versenyképességét, hogy az átállás élére áll, egyben létrehozza az önellátási kapacitásait, lévén az energiahordozóktól való függőség geopolitikai kockázatot is jelent, amit a földgáz esetében Oroszország rendre ki is használ.

Pénz kell, gyorsítani kell

Örvendetes, hogy az államok vezetői megállapodtak az 1,8 fokos hőmérsékletmérséklődést lehetővé tevő finanszírozásban, viszont sok részlet még most is tisztázatlan. A várakozások szerint a szükséges keret 2023-ra már biztosított, a héten zajló egyeztetések alatt meg kell állapodni abban, hogy ez 2022-re is biztosított legyen – mondta Pascal Canfin, a bizottság elnöke.

A sietség azért is indokolt, mert az eddigi ütemezésről már látszik, hogy nem megfelelő. A meglévő időrend szerint leghamarabb 2025-ben lehetne áttekinteni, hogy a 2030-ra vonatkozó célkitűzések megvalósítása milyen tempóban halad, ez pedig túl messze van.

Kompromisszum

Mivel a legnagyobb szennyező államok, Kína vagy Oroszország ugyan részesei az egyeztetéseknek, de nem mutatnak olyan szintű elköteleződést, mint a konferencián résztvevő fejlett államok vezetői, naivitás lenne egy elsöprő végkifejletben reménykedni.

Ehelyett minden valószínűség szerint létrejöhet egy kompromisszum, ami remélhetőleg minél több elemét és szempontját tartalmazza az Európai Unió által kialakított és képviselt kivitelezési tervezetnek – mondták a képviselők.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.