A koronavírus-járvány a nőket több szempontból is komolyan érintette: egyrészt a fertőzés kockázatának leginkább kitett ágazatokban főleg ők dolgoznak, azaz az élelmiszerboltokban dolgozók, a tanárok, az orvosok, az ápolók 75 százaléka nő, ráadásul általában rájuk hárul még a gyerekek és az idősek gondozása is - mutatott rá az Európai Parlament nőnapi szemináriumán Evelyn Regner osztrák EP-képviselő (S&D), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) elnöke. Az EP-képviselő szerint azok a lépések, amelyeket az elmúlt években nem tettek meg az esélyegyenlőség javítása érdekében, most a legrosszabb hatásukat éreztetik.

A nők már a Covid-válság előtt is sok nem fizetett munkát végeztek, ami a járvány által megváltozott helyzet miatt csak tovább nőtt. A képviselő úgy vélte, hogy a nőket a járvány alatt a gyerekekről való gondoskodásban is magukra hagyták, természetes kötelességüknek tekintve ezt.

Kapcsolódó

Regner megemlítette, hogy a fizetések között is egyre nagyobbak a különbségek, a legutóbbi felmérések szerint az EU-ban a nők átlagosan 14,1 százalékkal kapnak kevesebbet ugyanazért a munkáért, mint a férfi kollégáik, e különbségnek a két-harmada pedig nemekhez köthető sztereotípiáknak tudható be. Ez a szakadék pedig a nyugdíjaknál még nagyobbra nő.

Jellemzően nők dolgoznak azokban az ágazatokban is, amelyek a Covid-19 elleni küzdelemben előtérbe kerülnek, közben a járvány mégis őket érintette súlyosabban. Portugáliában például a Covid miatt munkanélkülivé váltak 90 százaléka nő, míg Ausztriában ez az arány 80 százalék. Szerinte ezek a számok is annak a fontosságát mutatják, hogy a nőket minél előbb integrálni kell a munkaerőpiacra. (Magyarországon a legutóbbi KSH adatok alapján a 2020. november és 2021. január közötti időszakban Magyarországon a nők esetében a munkanélküliek száma 27 ezerrel 110 ezer főre emelkedett az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, azaz a nők körében munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt. Ugyanebben az időszakban a nők foglalkoztatotti létszáma 29 ezerrel 2,09 millió főre, míg a foglalkoztatottsági rátája 0,3 százalékponttal 66,7 százalékra csökkent.)

Magyarország és a nemek közötti esélyegyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által készített esélyegyenlőségi index alapján Magyarország az EU-ban tavaly az utolsó előtti, 27. helyen szerpelt - a maximálisan kapható 100 pontból - 53 ponttal. Az EU átlaga 67,9 pont. 2010 óta Magyarország összpontszáma 0,6 ponttal emelkedett, míg helyezésben 3 helyet csúszott a tagállamok ranglistáján. Ami a fizetéseket illeti, a férfiak és a nők fizetése közötti bérszakadék egy tavaly januárban az Európai Parlament által kiadott közlemény szerint 14,2 százalék volt, vagyis ugyan azért a munkáért Magyarországon a nők átlagosan 14,2 százalékkal alacsonyabb bért kaptak, mint a férfiak.

Az erőszak is megugrott

Regner továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány alatt a nők elleni erőszak is jelentősen megugrott. A válság előtt minden 5. nő volt családon belüli erőszaknak kitéve, ami a járvány ideje alatt a képviselő szerint több mint 30 százalékkal emelkedett az EU-ban. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy egy egyenlőbb és igazságosabb társadalomért fontos lenne az Isztambuli egyezmény ratifikációja, ami néhány tagállam - köztük Magyarország és Lengyelország - tartózkodása, illetve ellenállása miatt megakadt. A képviselő úgy vélte, hogy az, hogy Magyarország és Lengyelország deklarálta, hogy nem támogatja a gender ideológiát, csak egy kifogás, miután az Isztambuli egyezmény a nőket védené a családon belüli erőszaktól. Ezen a téren pedig előre kellene lépni és nem vissza - jelentette ki.

Regner kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EU ennek ellenére elérheti, hogy a nők számára védelmet biztosítsanak a vonakodó tagállamok kerékkötése ellenére is. Egyrészt a tagállamok helyreállítási terveinek reflektálnia kell a nemek közötti egyenlőség problémáira is, másrészt a nők védelmét úgy is biztosíthatják - ha az egyezmény nem ratifikálható -, hogy az Európai Bizottság az egyezmény fontosabb elemeit kiveszi, direktívákat alkot, amelyeket együttdöntési eljárás keretében elfogadnak. Regner ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az EP az Európai Bizottsághoz is kérdéssel fordult, hogy megtudakolja, az EU ratifikálhatja-e az egyezményt akkor, ha ahhoz nem minden tagállam adja a beleegyezését. Úgy vélte egyébként, hogy e kérdésben a portugál soros elnökség is nagyon aktív.

A női vezetők jobbak a járványkezelésben

Regner előadásában megjegyezte, hogy bár a nőket komolyan érintette a járvány, a pandémia azt is megmutatta, hogy a nők erősek. Néhány női vezetőt - köztük Angela Merkel német kancellárt, Katrín Jakobsdóttir izlandi, Sanna Marin finn miniszterelnököt - kiemelve megjegyezte, hogy nekik jelentős szerepük volt a járvány kontroll alatt tartásában a saját országukban.

Erre erősített rá Avivah Wittenberg-Cox, a 20-first tanácsadócég vezérigazgatója, aki előadásában tavaly áprilisban publikált Forbes cikkre hivatkozva kijelentette, hogy a járványkezelésben egyértelműen azok az országok szerepeltek jobban, amelyek élén női vezető állt, míg azok az országok, amelyekben a járványt autokratikusan, felülről irányítva próbálták kezelni, teljesítettek a legsiralmasabban. (Utóbbira példaként mutatott országok vezetői között szerepelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyebek mellett Donaldt Trump volt amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, Jair Bolsonaro brazil vagy Recep Tayyip Erdogan török elnök társaságában - a szerk.)

Wittenberg a jelenséget elemezve arra jutott, hogy a nő vezetőkkel rendelkező országok esetében az volt a közös, hogy

  • az igazságot őszintén kommunikálták,
  • a döntésekben gyorsak voltak,
  • a járvány kezelésében bevonták a technológiát és a tudományt,
  • valamint a megszólalásaikban helyet adtak a szeretetnek, nagy szerepet kapott az érzelmi intelligencia.

Ezzel szemben a katasztrofálisan szereplő országok esetében nemcsak nagyon maszkulin, hanem egyenesen toxikus férfi vezetési stílusokat lehetett látni - fogalmazott a szakember.

A nők más karrierívet futnak

A két vezetési stílus szembeállítása után Wittenberg arra is rámutatott, hogy az esélyegyenlőségről általában női témaként beszélünk, ám ebben soha nem fogunk tudni előrelépni, hacsak ezt az egész témakört nem tesszük bele egy össztársadalmi dimenzióba, vagyis a férfiakat is be kell vonni. A szakember úgy vélte, hogy a 21. században 4 dolog (négy W) fogja meghatározni azt, hogy sikeresek leszünk-e:

  • az internet (web),
  • az időjárás (weather),
  • a világ (world),
  • és a nők helyzete (women).

A vezetési stílust adaptálni kell a jelentősen megváltozott körülményekhez (amelyben a nők is egyre nagyobb szerepet kapnak), amihez rendszerszintű változásokra is szükség van, miután a munkákat megalapozó "platformot", férfiak hozták létre. Nem elég csak "vaknak lenni" a nemek szempontjából, hanem a gondolkodásbeli különbségeket is látni kell. Emellett a sikeres pályafutásra sem egy sprintfutásként (ahol egy korai gyors felívelő szakaszt követ a nyugdíjazás), sokkal inkább egy maratonként kell tekinteni - legalábbis a nők esetében -, ahol a karrier lehet, hogy az az élet későbbi szakaszában, az 50 feletti években teljesedik ki. Utóbbira példaként említette a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elnökeit.

A szemináriumon felszólalt Karikó Katalin, világhírű magyar kutató, a BioNTech RNA Pharmaceuticals első alelnöke is, aki a sikert szintén életének későbbi szakaszában tapasztalhatta meg a koronavírus-vakcina fejlesztése kapcsán. Karikó elmondása szerint a karrierjében tapasztalt nehézségeket, de - mint mondta - férfiak és nők egyaránt voltak ezek okozói között. Szakmai sikerében fontos szerepet játszott azonban egy támogató férj is, illetve a jó gyermekgondozó intézmény, miután lányát bölcsődébe kellett beadnia, hogy a gyermekvállalás mellett dolgozhasson. Szerinte, a nők foglalkoztatási helyzetén sokat segítene, ha lennének jó gyermek és idősgondozási intézmények - jegyezte meg. Szakmai karrierjében emellett úgy véli az is nagy szerepet játszott, hogy mindig saját magának akart megfelelni és nem mások elvárásainak.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy BioNTechnél több nő dolgozik, mint férfi. A férfi-női vezetési döntéshozatallal kapcsolatban pedig úgy vélte, hogy egy női kutatót segíthet, hogy képes máshogy gondolkodni, mint a férfiak, illetve a nők nagy előnyének tartja, hogy képesek egyszerre több dologgal is foglalkozni. A döntéshozatalban viszont a férfi és női gondolkodás elegyét tartja szerencsésnek, pont amiatt, mert általában máshonnan közelítik meg a problémákat.

Meddig tart a vakcina hatása?

Karikó a vakcinákra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: azt még nem lehet tudni, hogy a vakcinák meddig nyújtanak védelmet, hiszen nincsen még erre vonatkozó tapasztalat. Lehet, hogy 1 vagy 5 évig, de az is lehet, hogy egy oltás is elég a későbbi védelemhez. Azt lehet eddig tudni, hogy ha valaki megkapja a fertőzést, akkor hat hónap után ismét megfertőződhet, de aki megkapja az oltást, annál a lefolyás nem olyan súlyos - tette hozzá. Karikó azt is kiemelte, hogy az új variánsok sokkal fertőzőbbekké váltak a korábbi variánsokhoz képest, de az oltással kapcsolatban optimista és úgy véli, működni fognak. Az USA-ban elmondása szerint a nyár végére, ősz elejére várják, hogy normalizálódik a helyzet.

A szemináriumot magyar fordítással itt nézheti meg:

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.