A képviselők 595 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett megerősítették az Európai Parlament és az Európai Tanács között létrejött megállapodást, amely a kockázatfelmérésre és nemzeti stratégiákra vonatkozó minimumszabályokat vezet be és egységesíti, hogy mi számít „kritikus infrastruktúrának” – közölte kedden az EU képviseleti fóruma.
Ahogy arról korábban írtunk: az Európai Unió vezetőit több független szervezet, elemzőcég is figyelmeztette, hogy az informatika, energetikai, távközlési vagy éppen közúti infrastruktúrák fokozott veszélyben lehetnek az ukrajnai orosz inváziót követően. Főként akkor jelezték ezt, amikor az Északi Áramlat gázvezetékekkel szemben szabotázsakciókat hajtottak végre szeptemberben. Az EU-s kritikus hálózatok ellen egyre több támadást hajtottak végre, de a szakértők szerint a harmadik országokban lévő infrastruktúrák is célponttá válhatnak. Ezért sürgették, hogy az államszövetség tegyen többet, dolgozzon ki új biztonsági protokollokat.
Az Európai Parlament képviselői pedig lényegében erre a veszélyre reagáltak: a kedden elfogadott új szabályozás a következő ágazatokban szigorítja a kritikus fontosságúnak minősített szolgáltatók kockázatértékelési és jelentéstételi kötelezettségeit:
- energia,
- közlekedés,
- banki szolgáltatások,
- a pénzügyi piacok infrastruktúrája,
- digitális infrastruktúra,
- ivóvíz és szennyvíz,
- élelmiszer (az előállítást, a feldolgozást és az ellátást is beleértve),
- egészségügy,
- közigazgatás
- és űrágazat.
Az új szabályok szerint a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a reziliencia növelésére, az információcsere megkönnyítéséhez pedig mindegyiküknek ki kell jelölnie egy kapcsolattartót. A tagállamoknak arra is gondot kell fordítaniuk, hogy a kulcsfontosságú szolgáltatóknak ne kelljen többfelé is jelentést tenni a hasonló célú egyéb jogszabályi kötelezettségek miatt és ne keletkezzenek szükségtelen adminisztratív terhek. Az átláthatóság jegyében az ilyen szolgáltatóknak minden incidensről vagy zavarról be kell számolniuk a nemzeti hatóságoknak, amelyek azután közérdek esetén tájékoztatják a nyilvánosságot.
„Hogy Európa védelmet tudjon nyújtani, ahhoz az életmódunk szempontjából létfontosságú rendszerek közös biztonságát is meg kell erősítenünk. Az irányelv 11 ágazatot fed le, így az éghajlatváltozásból fakadó kihívásokra és az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszió miatt az Unióban megnövekedett szabotázsveszélyre is választ ad. Az EU kritikusan fontos infrastruktúráinak ellenállónak kell lenniük az ilyen fenyegetésekkel szemben” – kommentálta a jogszabályt Michal Šimečka (Renew, Szlovákia) jelentéstevő.
A szabályozás frissítése azért is fontos volt, mert a kritikus infrastruktúrákról szóló korábbi irányelv hatálya alá csak az energia és a közlekedés tartozott. Az Európai Parlament a terrorizmussal foglalkozó különbizottság megállapításait értékelő állásfoglalásában az irányelv átdolgozását kérte 2018-ban. A társjogalkotók ügyeltek arra, hogy az új szabályok összhangban legyenek a nemrégiben elfogadott NIS 2 kiberbiztonsági irányelv követelményeivel.
Tájékoztatás