Noha hétfőn éjszaka több hétnyi egyeztetés, magyar vétófenyegetés, lengyel és balti nyomásgyakorlás után az Európai Tanácsban dűlőre jutottak a tagállamok az olajembargóról, valójában még egy komoly jogászkodás indul majd Brüsszelben, ami hónapokig eltarthat. Nem is az orosz kőolaj behozatalának tilalmánál maradt igazán sok nyitott kérdés, vagy rendezetlen konfliktus, hanem a hatodik szankciós csomag többi intézkedésénél, valamint egyes részletszabályoknál.

A legnagyobb hírverést mégis az kapta, hogy sikerült dönteni az olajembargóról, ahol az Orbán Viktor vezette magyar kormány többször is vétóval fenyegetett. Végül papíron Magyarország örülhet, mert egyelőre mentességet kapott – más tengeri kapcsolat nélküli országgal egyetemben – arra, hogy vezetéken keresztül vásároljon orosz kőolajat, míg a tengeri behozatalt betiltják az év végéig. Utóbbi esetében Bulgária az egyetlen kivétel, amely haladékot kapott 2024-ig, míg Horvátország hozhat vákuum gázolajat – amely egyéb kőolajipari termékek gyártásához szükséges.

„Egyáltalán nem egy egyértelmű helyzet Magyarország esetében a vezetékes olaj behozatala. Az Európai Bizottság elvárja és a Tanács ülésén volt erre vonatkozó állásfoglalás, hogy minél előbb induljon el az átállás a tengeri olaj felhasználására” – mondta el a Napi.hu-nak egy uniós diplomata. Mint elmondta, Ursula von der Leyen bizottsági elnök a hétfő éjszakai sajtótájékoztatón is erre utalva beszélt arról, hogy beruházásokat kell végrehajtani az Adria vezetéknél, amelyek nagyjából 6 hónapig tartanak. 

Az Adria-kőolajvezeték a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjétől Százhalombattáig épített kőolajvezeték, amely a tengeri úton szállított arab olajat továbbította Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia számára. Kapacitása évi 11,4 millió tonna, ezzel egymagában is alkalmas lenne kielégíteni Magyarország éves kőolajszükségletét. Viszont az olaj egy részét már továbbszállítják, másrészt a magyar Mol Nyrt. finomítói architektúra nem az arab olajtípusokra van beállítva, hanem az orosz Uralra, bár 35 százalékban előbbieket dolgozzák fel. (Szakértők szerint itt azért egy viszonylag rövidebb idő alatt át lehet állni, a Mol ezt inkább évekre becsüli, de már megkezdte a váltást.)

A fő feladat a kapacitásbővítésnél az, hogy egyrészt a magyar igényeket teljesen le tudják fedni – jelenleg az ország 58-65 százalék közötti mennyiségben használ orosz olajat –, valamint hogy megoldható legyen Szlovákia ellátása is. 

Nem egyszerű a magyar helyzet

A magyar olajimport esetében alkalmazott mentességnél azt várja el több tagállam, hogy ezt ne egy "szabadultál a börtönből szerencsekártyaként" fogják fel, hanem ahogy megoldható, váltsanak a tengeri olajbehozatalra”

 

– tette hozzá egy másik brüsszeli forrásunk, aki szerint komoly jogi huzavona várható erről a kérdésről. Egyrészről az uniós embargóval együtt az Ural-Brent árkülönbség még nagyobb lehet – jelenleg ez 30-35 dollár, de akár 50 dollárra is nőhet az árkülönbség egyes becslések szerint –, ami révén még jobban megéri Budapestnek orosz olajon tartani a gazdaságot. Másrészt „hangzatos, de nem defiánált helyzet az, hogy az ellátási zavarok esetére garanciát kér Magyarország” a szakértők szerint.

Jogilag definiálni kellene az ellátás megszakadását, azt a vészhelyzeti protokollt, hogy akkor a kieső mennyiség mekkora részére és hogyan biztosítanak garanciát a tengeri olajjal rendelkező államok. „A földgáztárolás esetében hónapokig tartó vita volt, míg végül eldőlt, hogy a tárolókkal nem rendelkező országoknak hogyan és mennyi gázt kell egy másik államnál tartalékolniuk. A kőolajnál egy ilyen vészhelyzeti ellátás kérdése még több logisztikai kérdést vet fel” – magyarázta egy brüsszeli szakertő.

Ugyanígy arra sincs egyértelmű választ, hogy mikor indul el az óra Magyarországon: amikor adott lesz az Adria-kőolajvezeték kapacitásnövelése, vagy amikor már a finomítói infrastruktúra átállt. A vezető uniós politikusok ebben több csoportra oszlanak el: a balti államok, Lengyelország és Franciaország képviselői szerint egy szűk időkorlát van csak az orosz vezetékes olajszállítás leállítására, mások szerint viszont ez egy több éves időkeret is lehet.

Beszédes, hogy az uniós soros elnökséget vivő francia fél részéről Emmanuel Macron államfő azt mondta, hogy a kivételek hatása kicsi az egész olajembargót nézve, valamint hogy nincs hosszú idő az átállásra.

„A meghozott kivételes intézkedések olyan országokra vonatkoznak, amelyek nagyon függnek [az orosz olajtól], és olyan finomítókkal rendelkeznek, amelyeket nem lehet gyorsan átállítani, és amelyeknek nincs hozzáférésük a tengerhez” – mondta Macron az uniós döntésről, hozzá téve, hogy az olajkompromisszum Magyarország és más tengerparttal nem rendelkező országok számára született. Az uniós vezetők megfogadták, hogy a mentességek időbeli korlátozásra kerülnek.

Mit lehet eladni?

Meglepő módon már a találkozón született döntést követő első órákban az EU egyik alapelve kapcsán is jogi aggályokat fogalmaztak meg tanácsadók az olajembargós vezetékes olajkivétel miatt. Az uniós lépés célja ugyanis, hogy minél jobban korlátozzák az orosz olajtermékek kereskedelmét, viszont az kérdés, hogy mi van a könnyítések esetében az áru szabadárámlásával. „Ha Magyarország behozhat és finomíthat még orosz olajat, akkor azt el is adhatja, vagy csak saját használatra tarthatja meg? Ha több olajat vásárol Moszkvától, akkor nyerészkedhet is az embargón” – ismertette az egyik aggályt egy forrásunk. Egy másik brüsszeli tisztviselő szerint elméletileg jogilag nincs akadálya korlátozni a szankciós direktívák esetében, hogy a magyar cégek ne adhassanak el orosz olajból finomított termékeket, de az is kérdés, hogy megéri-e ezt szabályozni. 

A Barátság-kőolajvezeték éves kapacitása Magyarország felé mintegy 12 millió tonna, az érkező mennyiség azonban ennél jóval kevesebb, mintegy 8 millió tonna volt a korábbi években, tehát lyuk erre elméletileg lenne. De a déli, idetartó leágazás esetében lehetetlen lenne megoldani az olajfinomítók átállását úgy, hogy még a szokásosnál is több Uralt dolgoznak fel az üzemekben. A termékek szabadáramlása miatt, ha nem is korlátozzák, hogy mondjuk a Mol finomított olajtermékeket adjon el, akkor sem nagyon van rá lehetősége.

A másik kérdés, hogy az átálláshoz milyen finanszírozást ad majd Brüsszel. Forrásaink szerint a pénzügyi támogatási csomagok esetében még nagyon kevés részletet dolgoztak ki, ezeknél büntetési tételeket is bele lehet fűzni a magyar átállás támogatásába. 

A korábban szövetséges lengyel kormány pedig kedden már jelezte, kifejezetten követeli, hogy Magyarország és Szlovákia ne adhassa el se az EU-n belül, se harmadik országnak az orosz olajtermékeket. Ezzel is ösztönözve őket, hogy minél gyorsabban álljanak be a „közös uniós akolba”.

Mi lesz a hajószállítmányokkal?

A finanszírozásnál is kevésbé tisztázott rész az is a szabályozásában, hogy papíron hat hónapon belül tilos lesz uniós tankereken olajat szállítani akár harmadik országokba is. A tartályhajókon szállított kőolaj tilalmának végrehajtásának részleteit még véglegesíteni kell, de egyelőre az orosz nyersolaj sok pénzt hoz az uniós hajózási társaságoknak.

Kapcsolódó

A Lloyd's List hajózási elemző cég szerint egy többnyire görög tulajdonú hajókból álló hálózat veszi át a tengeren a szankciókkal sújtott orosz hajók helyét, mielőtt az olajat indiai és ázsiai vevőkhöz irányítanák tovább. Az EU-ban már eltiltották a hajózási biztosítási ágazat vállalkozásait, hogy az orosz felségjelű tankerekre kikötői biztosításokat kössenek. Lényegében így a hajózási kgfb-től megfosztották az orosz hajókat, amelyek a nemzetközi vizeken tudnak csak közlekedni, de kikötni rengeteg országban már nem tudnak. 

Emellett az orosz hajóflotta kicsi, mindig is rászorultak a tengeri szállítmányozásban az európai cégekre. Most a görögök láttak komoly piacot abban, hogy Ázsiába szállítják az olajat, de ennek papíron vége lesz. Az viszont kérdés, hogy mi lesz, ha harmadik országok dolgozzák fel az orosz olajat, amelyet aztán elszállítanak. Kazahsztán és Türkmenisztán jöhet szóba, ahol átcímkézik majd az orosz olajat mássá, de az is, hogy ezektől az országoktól vásárolnak, majd azzal felütik az orosz kőolajat a tengeren – ismertették lapunkkal az EU-s tanácsadók és szakértők által felvetetett aggályokat.

A Politicónak a Lloyd's List szakértője pedig azt a problémát is felhozta, hogy az orosz nyersolajat szállító tartályhajók kikapcsolják az azonosító jeladókat is, ami megnehezíti a célállomás nyomon követését.

"Azok, akik a szankciók [kijátszásával] foglalkoznak, ismerik ezeket a technikákat" - mondta Maria Shagina, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének vezető munkatársa, aki szerint nagyon alapos részletszabályozás kell az EU-tól, hogy megakadályozza, hogy az európai hajók szállítsák az orosz kőolajat.

Aztán ott van a büntetés kérdése: jelenleg a szankciók kijátszása 15 uniós országban nem bűncselekménynek, hanem közigazgatási szabálysértésnek minősül. Az Európai Bizottság javasolta, hogy a szankciókat az egész EU-ban bűncselekménynek minősítsék, de ehhez a blokk 27 tagjának egyhangú jóváhagyása szükséges.