A kikapcsolódáshoz (vagy talán internetes lekapcsolódáshoz) való jog olyan szabályokra utal, amelyek szerint a munkavállalótól nem várható el, hogy munkaidőn kívül munkahelyi hívásokat és e-maileket fogadjon, vagy kommunikáljon a főnökével. Januárban az uniós politikusok többsége támogatta azt a jogalkotási kezdeményezést, amely felszólította az Európai Bizottságot, az EU végrehajtó szervét, hogy dolgozzon ki egy, a kérdésre vonatkozó, az egész blokkra kiterjedő irányelvet.
"A politikai nyomás azért van, mert a túlhajszoltság és a munkaidő és a magánidő közötti elmosódás láthatósága a világjárvány idején tovább homályosodott a távmunkások, az intelligens munkavégzés, a rugalmas munkavégzés számának növekedése miatt, így valamit tenni kell" - mondta Agius Saliba a CNBC-nek.
A világjárvány kezdete óta egyre inkább felerősödött a lekapcsolódáshoz való jog gondolata, mivel a munkaerő nagy része az irodán kívül, gyakran a saját otthonában dolgozott home office-ban. Az okostelefonok és a munkahelyi e-mailekhez való állandó hozzáférés kultúrájával párosulva ez megszüntetheti a munkaidő és az otthoni élet közötti határvonalat, minek következtében a vezetők a szabadidőben is nyomaszthatták a dolgozóikat.
A vállalatok és az egyes országok egyaránt keresték az évek során a megoldást erre a problémára. Például még 2012-ben a Volkswagen autógyártó vállalat megakadályozta, hogy bizonyos munkatársak estétől reggelig hozzáférjenek az e-mailekhez. Egy másik irányt követve Franciaország 2017-ben olyan szabályozást vezetett be, amely szigorúbb határokat szabott arra vonatkozóan, hogy a távmunkások kötelezettségei mikor kezdődnek és mikor érnek véget, ennek folyományaként 2018-ban a Rentokil kártevőirtó céget 60 000 euró megfizetésére kötelezték e szabályok megsértése miatt.
Az év elején Írországban bevezették a kikapcsolódáshoz való jogra vonatkozó magatartási kódexet minden munkavállaló számára, ahol a panaszok a munkahelyi vitarendezési bizottság elé vihetők. Az Egyesült Királyságban eközben a szakszervezetek kongresszusa szorgalmazza, hogy az ország kövesse a példát.
"Mindannyiunknak szüksége van a munka és a magánélet egyensúlyára, megfelelő pihenőidővel. A mai technológia azonban könnyen elmoshatja a munka és az otthon közötti határt, és a munkahelyi stressz nem enyhül" - mondta Frances O'Grady, a brit szervezet főtitkára a CNBC-nek.
"Franciaországban, Németországban és Írországban a szakszervezetek már kivívták a munkavállalók jogát a kikapcsolódásra. Itt az ideje, hogy az Egyesült Királyságban is megvédjék a munkavállalókat a munkától való leválasztás törvényes jogával" - jelentette ki.
Gyakorlati kihívások
Akár magatartási kódexekről, akár gyakorlatban alkalmazott törvényekről van szó, a munkáltatóknak nehéz kérdéseket kell megoldaniuk, amikor bármilyen, a leválasztáshoz való jogra vonatkozó szabály végrehajtásáról van szó. Be Kaler Pilgrim, a Futureheads munkaerő-közvetítő ügynökség alapítója a CNBC-nek elmondta, hogy a technikai megoldások, például az e-mailek korlátozása, nem fogják kizárólagosan kezelni a problémát.
A munka és a magánélet egyensúlyát figyelembe vevő kultúra kialakítása sokkal nehezebb feladat lehet. Az ő cégénél arra ösztönzik a dolgozókat, hogy az e-maileket úgy ütemezzék, hogy azok munkaidőben érkezzenek a kollégák postaládájába, ahelyett, hogy minden órában e-maileket küldenének.
"Ez a következetességről szól, és arról, hogy észrevegyük, ha az emberek stresszesek, nem tartanak szünetet, és túl sok mindent próbálnak beiktatni a napjukba" - mondta Pilgrim.
Tájékoztatás
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.