Az Európai Unió 27 tagállama a hétvégére fordulva tárgyal a Brüsszel által a múlt héten javasolt intézkedésekről, amelyek célja, hogy megpróbálják megfékezni az energiaárak emelkedését, amely rekordmagas inflációt okoz az egész blokkban, és recesszióval fenyeget. Az Európai Bizottság javaslata, hogy az energiacégek megnövekedett profitjára különadót vesznek ki, amelyből egy alapot képeznek, ahonnan támogatnák a kiskeresetű háztartásokat és a vállalkozásokat. 

Egyes európai országok diplomatái biztosak voltak abban, hogy az uniós energiaügyi miniszterek pénteki ülésükön jóváhagyják az intézkedéseket – bár az eredeti uniós tervekhez képest módosításokkal – tudta meg a Reuters.

Jöhet pár módosítás az uniós rezsitámogatásnál

A megállapodás értelmében az összes uniós ország adót vetne ki a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok 2022-ben vagy 2023-ban elért többletnyereségére, és visszavonná az alacsony költségű energiatermelőknek a villamosenergia-költségek emelkedéséből származó bevételeit.

„A tagállamok meglehetősen széles körű támogatásukat fejezték ki a szöveggel kapcsolatban” - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. Korábban a magyar kormány fenntartásokat fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban, vélhetően a gázárplafonra vonatkozó javaslatok miatt, amelyet több tagállam szinte követel. A kormány szerint ez energetikai szankcióval érne fel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábbi megfogalmazása szerint.

Az országok többsége azonban még az intézkedések elfogadása előtt további intézkedéseket - konkrétan a gázárplafon bevezetését - sürgetik Brüsszeltől. Tizenöt ország, köztük Franciaország, Olaszország és Lengyelország, kedden sürgette az EU-t, hogy tegyen javaslatot a gázárak felső határára.

Az egyik uniós ország diplomatája szerint karnyújtásnyira van a megállapodás az intézkedésekről, amelyek Brüsszel szerint 140 milliárd eurót hozhatnak a kormányok számára, amelyet a fogyasztók és a vállalkozások megsegítésére fordíthatnak, hogy megbirkózzanak a megugró számlákkal.

Maga Brüsszel is megosztott

Az Európai Bizottság szerda este az országokkal megosztott válasza szkeptikus hangot ütött meg - figyelmeztetett, hogy a nagykereskedelmi gázárplafon bevezetése bonyolult lenne, jelentős pénzügyi forrásokat igényelne, és gázellátási zavarokat okozna.

Németország, Hollandia, Magyarország és Dánia a gázárplafon ellenzői közé tartozik, ami az országok közötti esetleges összecsapást vetíti előre, ha az EU javaslatot tesz az intézkedésre.

Miután pénteken megvitatja a kérdést az országokkal, a Bizottság várhatóan további részleteket közöl a gázárak - esetleg felső határ bevezetésével történő - megfékezését célzó lehetséges új uniós intézkedésekről.

Eközben esnek a gázárak Európában

Csütörtökön délben az ICE TTF adatai szerint a gáztőzsdén jelentősen estek a gázárak. A már kevésbé releváns, fronthavi, két nap múlva kezdődő leszállításokra vonatkozó szerződéseknél 7,3 százalékkal estek az árak, 192 euró volt egy megawattóra.

A mérvadóbb novemberi szerződéseknél 208,5 euró/megawattórás árszintre estek a kurzusok, ami 6,5 százalékos mínuszt jelent napközben.

A magyarországi rezsicsökkentés felett számolt lakossági piaci árat meghatározó CEEGEX gáztőzsdén a csütörtöki gáznapra a referencia ár 198 euró, a súlyozott átlagár pedig 197,64 euró volt megawattóránként. Mindez 3,78 százalékos drágulást mutat.

Az irányadó holland gáztőzsdén tapasztalható áresés annak fényében különösen érdekes, hogy a Gazprom szerdán bejelentette, leállíthatja a földgázexportot Ukrajnán keresztül. Mindez különösen nagy érvágást jelent, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek négy helyen is szivárognak. A feltételezések szerint szabotázsakció miatt sérültek meg a csövek.