Súlyos megoldatlan problémák okozhatnak jelentős kiadásokat a görög kormánynak a közeljövőben - derült ki az új pénzügyminiszter, Krisztosz Sztaikurasz első nyilatkozatából, amelyet a Financial Times (FT) idéz. A görög pénzügyek irányítója, aki a korábbi jobboldali kormányban pénzügyminiszter-helyettes volt 2012 és 2014 között, olyan bombákhoz hasonlította a gondokat, amelyek kanóca már már javában ég.

Ennek ellenére nem ásta el teljesen elődjét, Euklid Cakalotoszt, a baloldali Sziriza-kormány pénzügyminiszterét. Elismerte, hogy kollégája elért bizonyos pozitív eredményeket, működésben tudta tartani a görög gazdaságot az országnak nyújtott harmadik segélyprogram idején - szemben az első és a második csomaggal, ehhez az eurótagállamok adták a pénzt, az IMF csak szaktanácsadóként, a háttérben vett részt a program lebonyolításában. Ugyanakkor úgy látja, hogy első dolga a július 7-ei választáson leváltott kormány hibáinak korrigálása lesz.

Kapcsolódó

Átkozott nagy szervezetek

Sztaikurosz arra célzott, hogy egyes nagy állami szervezetek súlyos adósságcsapdában vergődnek. Egyikük az állami áramszolgáltató, az ország első számú energiacége, amely erősen veszteséges, másikuk a görög posta, amelynek elapadtak a bevételei. Ezeket tartja ketyegő pokolgépnek, amivel egyben odaszúrt egyet az EU-nak is. Amikor ugyanis tavaly lezárult a harmadik segélyprogram, Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa Cakalotosszal karöltve kijelentette: vége a görög adósságválságnak.

Az ország államadóssága a GDP több mint 180 százaléka, ami nyilvánvalóan visszafizethetetlen. (A volt pénzügyminiszter szerint csökkentették a tartozást és megalapozták a jövőbeni gazdasági növekedést.) A hiteleket nyújtó eurótagállamok azonban egyelőre nem hajlandók mérsékelni ezt az adósságot - annak ellenére, hogy erre az IMF szerint is szükség lenne -, és úgy tűnik, ezt az új kormánynak is tudomásul kell vennie.

Felejtse el!

Kiriakosz Micotakisz, az új jobboldali miniszterelnök azzal kampányolt a parlamenti választáson, hogy olyan programmal áll a hitelezők elé, amely alapján könnyítést kap az ország a költségvetés terén. Jelenleg az a megállapodás van érvényben, hogy a büdzsé elsődleges - tehát adósságtörlesztés nélkül számolt - többlete 2022-ig minden évben a GDP 3,5 százaléka lesz. Ez alapozhatja meg az adósság legalább egy részének visszafizetését. Micotakisz azt szeretné, hogy ezt legalább egy százalékponttal csökkentsék, mert az állam erőteljes spórolása fékezi a gazdaságot.

A hitelt nyújtó országok azonban úgy látják, hogy ha engedményt adnának, azzal aláásnák a görög pénzügypolitika hitelességét. Klaus Regling, az eurózóna biztonsági alapjának (ESM) igazgatója a választás másnapján kijelentette, hogy a költségvetési cél tartása a sarkköve Görögország további külső finanszírozásának, magyarán kőbe vésett számnak tartják a 3,5 százalékos pluszt.

Ezt hallva Micotakisz összehívta gazdasági tanácsadó testületét - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból -, amelytől azt kérte, hogy dolgozzanak ki olyan programot, amely lehetővé teszi a 3,5 százalékos elsődleges többlet tartását 2019 végéig újabb adóemelések vagy költségvetési kiadáscsökkentések nélkül. Ezt nem fogja megkönnyíteni, hogy a korábbi kormány hátrahagyott egy igazi aknát: a május végi európai parlamenti választások előtt extrajuttatást ígért a nyugdíjasoknak, amelynek összege becslések szerint eléri a GDP 0,9 százalékát. Sztaikurasz nem kommentálta ezt a helyzetet a FT megkeresésére.