A 27 tagú közösség minden segítséget megad a megtámadott Ukrajnának, hogy folytatni tudja az ellenállást az orosz agresszióval szemben - mondta az MTI szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy működéséhez Ukrajnának stabil és megbízható forrással kell rendelkeznie. Ukrajnának havi 3-4 milliárd euróra lenne szüksége, amiből 1,5 milliárdot - a jövő évre vonatkozóan mintegy 18 milliárd eurót - az EU finanszírozna. A becsült havi összeget az EU mellett, "az unió amerikai barátai" és a pénzügyi partnerek biztosítanák.

Felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők létfontosságú civil infrastruktúrát támadnak Ukrajnában, mintegy 11 millió ember menekült el otthonából. Aaz EU mindent megtesz, hogy minél hamarabb humanitárius segéllyel enyhítse az ukrajnaiak szükségleteit.

 

Az EU azt fontolgatja, hogy szankcióügyi megbízottat nevez ki annak érdekében, hogy a vállalkozások ne tudják megkerülni az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedéseket. Zéró tolerancia van érvényben azokkal szemben, akik kijátsszák az intézkedéseket - tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Fokozódik a feszültség az EU és Kína között

A brüsszeli testület elnöke az EU és Kína kapcsolataira vonatkozóan figyelmeztetett: a feszültségek egyre fokozódnak, Peking továbbra is "határozott és önjáró" utat folytat, hogy megalapozza dominanciáját Kelet-Ázsiában és globálisan egyaránt.

"A kínai rendszer alapvetően különbözik a miénktől, és az EU tisztában van a rivalizálás természetével" - hívta fel a figyelmet. Ennek következtében az EU-nak változtatnia kell a Kínával ápolt kapcsolatain és ébernek kell maradnia az ázsiai országtól való "függőségét" illetően.

Az unió saját érdekeinek érvényesítése mellett törekedni kíván a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra a Kínával ápolt gazdasági kapcsolatok terén, továbbá úgy gondolja, hogy szükséges az együttes elkötelezettség a globális kihívások közös kezelése érdekében - mondta Charles Michel. Az Európai Unió nem lehet naiv a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően, de el akarja kerülni a "szisztematikus konfrontáció logikáját" Pekinggel.

Scholz és Macron másként látja a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatot

Az EU-nak meg kell őriznie szoros kereskedelmi kapcsolatait Pekinggel, továbbá nyitott kereskedelmi partnernek kell maradnia az ázsiai országgal - mondta Olaf Scholz német kancellár. "Az EU büszke arra, hogy a globális kereskedelemben érdekelt, és nem áll a deglobalizációt támogatók oldalára." Közölte továbbá, november elején Kínába utazik, a vizit bevezető látogatás lesz a német-kínai kormányközi konzultáció kezdetét megelőzően.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy a múltban fontos infrastruktúrákat adott el Kínának. Az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédét, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket sürgetett a két "kereskedelmi erőtér" között.

Franciaország kilép az Energiacharta Egyezményből (Energy Charter Treaty, ECT). A bizonyos fosszilis beruházásokat védő szövetségből való kilépés összeegyeztethető a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait is magáénak valló francia állásponttal és az európai éghajlat-stratégiával. "Összpontosítani kell a megújuló energiaforrásokra, segíteni az energiahatékonyság elérését és gyorsítani a nukleáris energia lehetőségeinek kiaknázását - tette hozzá a francia elnök.

Rutte: önálló uniós kereskedelempolitika kell Kínával

Mark Rutte holland miniszterelnök nyilatkozatában azt hangsúlyozta, mivel Kína határozott fellépése egyre tetten érhetőbb a világban, az EU-nak saját politikát kell folytatnia az ázsiai országgal szemben. Véleménye szerint fontos, hogy a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően az EU egyenlőségre és kölcsönösségre törekedjen. A lehető legmagabiztosabban, de ugyanakkor önállóan alakítsa politikáját, ne pedig az Egyesült Államok "meghosszabbított karjaként" működjön.

Az energiaügyben lett közös álláspont

Az uniós tagállamok vezetői a csütörtökön kezdődött tanácskozás első munkanapján megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításának szükségességéről, valamint elköteleződtek a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett. Megállapodtak arról is, hogy árkorrekciós mechanizmust dolgoznak ki, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan.

Az uniós csúcs résztvevői leszögezték, a gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében többet kell fektetni az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.

Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmazott a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg - ebben a magyar kormány nem kíván részt venni - a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták - írta az MTI.