Továbbra sincs egyezség az EU tagállamia között abban, hogy a nukleáris energiát megújulónak tekintsék-e vagy sem. A francia álláspont szerint az atomenergia egyértelműen hozzájárul a klímacélok és az energiabiztonság, mindenekelőtt az orosz energiától való függetlenség eléréshez, a német fél viszont vitatja ezt. Már csak azért sem egyszerű a helyzet, mert Franciaország álláspontjával ért egyet többek között Olaszország, Lengyelország, Hollandia és Magyarország.

Május közepén még úgy tűnt, hogy az Európai Unió országai véglegesíthetik a megújuló energiára vonatkozó irányelvet, amely szerint 2030-ra a közösség energiájának 42,5 százalékát megújuló forrásokból kell előállítani. A május 17-ei COREPER II nagyköveti ülés napirendjéről azonban, a svéd soros elnökség levette témát, attól tartva, hogy a francia fél keresztbe tenne a tárgyalásoknak. Azóta lényegében változatlan a helyzet, és nem könnyíti a megegyezést, hogy a svéd elnökség hamarosan lejár, egy év múlva pedig uniós választások lesznek. Brüsszelben a nyári szünet után már kampányüzemmódba kapcsolnak a felek, így például a megújuló energia kérdésében is mindenki addig ragaszkodik majd az álláspontjához, amíg ettől plusz szavazatokat remélhet.

Mi az a Fit for 55? 

A Fit for 55 intézkedéscsomag az uniós jogszabályok felülvizsgálatát és aktualizálását, valamint új kezdeményezések bevezetését célzó javaslatokat tartalmaz, és azt hivatott biztosítani, hogy az uniós szakpolitikák összhangban legyenek a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott éghajlat-politikai célokkal. Ezek szerint 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkenteni az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A Fit for 55 javaslatai röviden a következő kapcsolódó kategóriákba sorolhatók: közvetlen szén-dioxid-mentesítési intézkedések, elősegítő intézkedések és integráló intézkedések. A közvetlen szén-dioxid-mentesítési intézkedések sok szempontból a legegyszerűbbek, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozzák. Az elősegítő intézkedések harmonizálják az EU-tagállamokra vonatkozó követelményeket a kibocsátáscsökkentés mérésére és tervezésére vonatkozóan. Az integráló intézkedések az EU éghajlat-politikáját bizonyos ágazatokra alkalmazzák.

Zöldítés a tárgyalóasztalon

A svéd elnökség egyik kudarcának is tekinthető, hogy az uniós állandó nagykövetek legutóbbi tanácskozásán napirendre sem került a megújuló energiára vonatkozó téma. A tárgyaló felek 2023. márciusában jutottak ideiglenes megállapodásra az irányelvről, miután Franciaország azzal fenyegetőzött, hogy megtorpedózza a szabályozást, ha az nem ismeri el az atomenergia szerepét. Végleges megegyezés hiányában Svédország kénytelen volt kihagyni a nagykövetek május 17-ei ülésének témái közül az irányelvről szóló megbeszélést, hogy elkerülje a jogszabály drámai kisiklását. 

CBAM, avagy hatályban a Fit for 55 egyik eleme

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), a Fit for 55 egyik eleme azonban hatályba lépett. A jogszabály célja annak megelőzése, hogy a termelés nem uniós országokba való áthelyezése vagy a karbonintenzív termékek behozatalának növelése révén az uniós határokon kívül nőjön a kibocsátás, semmissé téve ezzel az EU kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit. A CBAM kezdetben bizonyos árukra vonatkozik majd, amelyek előállítása során jelentős szén-dioxid keletkezik: cement, vas és acél, alumínium, műtrágya, villamos energia és hidrogén. Ezzel a kibővített alkalmazási körrel a CBAM végül - a 2026-os teljeskörű bevezetés után - az ETS-rendszer hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának több mint 50 százalékát fogja lefedni. Az új jogszabályt átmeneti időszak bevezetésével alkalmazzák majd, hogy minden érintettnek legyen ideje felkészülni a változásokra.