Az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását. Az orosz gazdaságot már az előző intézkedések - például a SWIFT-tilalom, az oligarchák vagyonának befagyasztása, a technológiaexport tilalma stb. - már nagy ütéseket vitt be, az állam gyakorlatilag fizetésképtelenné vált.

Az új uniós szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal a legkülönböző ágazatokban. A jelenleg érvényes uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozó uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más unión kívüli országok között osztják szét.

Az intézkedés tiltja az új beruházásokat az orosz energiaágazatban, korlátozott kivételt csak a polgári célú nukleáris energia és bizonyos más energiatermékek élveznek. 

Az Európai Unió Tilalmat vezet be a luxuscikkek, köztük a luxusautók és ékszerek exportjára is - írja az MTI.

A szankciós csomag kibővítette a megszorító intézkedések alá vont emberek és szervezetek listáját is. A szankciók Kremlhez közel álló oligarchákat és az üzleti elitet érintik, valamint olyan, a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra vonatkoznak, amelyek logisztikával és anyagiakkal támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót.

Az EU arról is megállapodott, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagjával együtt megszünteti Oroszország úgynevezett legnagyobb kedvezményben részesített nemzet státusát, ami azt jelenti, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.

Szijjártó Péter: nincs veszélyben a magyar energiaellátás

Az újabb európai uniós szankciós intézkedések semmilyen módon nem érintik az energiaszállításokat, Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van - mondta közösségi oldalán kedden közzétett videójában a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter arról számolt be - az MTI szerint -, hogy az elmúlt négy napban nagyon komoly viták folytak Brüsszelben egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról, amely már a hatodik az elmúlt időszakban. A legnagyobb vita arról volt, hogy ezek az újabb szankciós intézkedések mennyiben érintsék az oroszországi energiaszektort, illetve az Európába irányuló energiaszállításokat."Magyarország a kezdetektől világossá tette az álláspontját: nem engedi-nem engedte, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát és nem engedi-nem engedte kockáztatni a magyarországi energiaellátás biztonságát" - mondta a miniszter, aki szerint nem lesz fűtés Magyarországon, ha az orosz gázexportot is leállítják, míg az ipar pedig rendkívüli nehézségekbe ütközne. Ha a kőolajszállításokat kell leállítani, mint ahogyan arra szintén volt kezdeményezés Brüsszelben, akkor az üzemanyagellátás kerül bajba, ha pedig a szén importját kell feladni, a vas- és acélművek működése válik gyakorlatilag lehetetlenné - folytatta a miniszter. (Szakértők szerint az olaj és fémek importjának tilalma csak ideiglenesen jelentene problémát, de rövid távon komoly nehézségekkel járna.) A miniszter úgy értékelte, hogy sikerrel vitáztak, mivel a szankciók semmilyen módon nem érintik az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokat, így Magyarország energiaellátásának biztonságát sem hozták nehéz helyzetbe. A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt négy napban folytatott vitákban Magyarország szövetségesei voltak azok az uniós országok, amelyek szintén nagy mértékben importálnak energiát, energiahordozókat Oroszországból, és sikerült elérni, hogy a nukleáris ipar, a földgázszállítás, a kőolajszállítás és a szén importja teljes kivételt, vagyis teljes mentességet élvez az újabb szankciós intézkedések alól.Így a paksi atomerőmű fenntartása, üzemanyaggal ellátása, az új erőmű építése semmifajta akadályba nem ütközik - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: semmifajta korlátozás nem áll a földgázszállítások vagy a kőolajszállítás útjában és semmilyen módon nem válik nehezebbé a szén importja sem.

Vlagyimir Putyin elnök február 24-én adott parancsot Ukrajna lerohanására. A hadművelet egyelőre nem tudta megtörni az ukrán védelmi erők ellenállását. A támadás megindítása óta az orosz gazdaságot válságos helyzetbe lökték a nyugati szankciók. Az állapotokról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.