E hónap elején a szélsőjobboldali olasz miniszterelnök, Matteo Salvini Európa átformálásának reményében javaslatot tett egy olasz-lengyel szövetségre, hogy összeverbuváljon egy euroszkeptikus szövetséget a májusi európai parlamenti választásokra - írja a Reuters.

Orbán Viktor miniszterelnök a támogatásáról biztosította a kezdeményezést, mondván, azt szeretné, ha migrációellenes pártok alkotnák a következő EP többségét. Ehhez képest a Reutersnek most egy vezető tisztségviselő mégis azt mondta, hogy a Fidesz azon fog dolgozni, hogy az Európai Néppárt (EPP) színeiben induló magyar jelöltek pozícióit erősítse.

Kapcsolódó

Nincs itt semmiféle rejtett menetrend - hangsúlyozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára. Szerinte csak arról van szó, hogy ez a két politikus, Salvini és Orbán nagyon hasonló véleményen van azzal kapcsolatban, hogyan is kellene a migrációs kihívásokat kezelni. Ugyanakkor azt is állította, hogy nincs tudomása arról, hogy a migráció témájában két keményvonalasnak számító politikus, Orbán és Salvini találkozna a közeljövőben.

Köszönjük, most nem

Takács arra is felhívta a Reuters figyelmét, hogy a lengyel Jog és Igazságosság Pártja (PiS), valamint az olasz Liga nem tagjai az EPP-nek, míg a Fidesz igen. Ez szerinte elég világosan meghatározza a Fidesz helyét - tette hozzá. Takács továbbá azt is kijelentette, hogy az EP-kampányban Magyarország ebben az olasz-lengyel együttműködésben nem vesz részt.

Mi azt szeretnénk, ha az EPP ott maradna, ahol lennie kellene, az eredeti értékek, eszmék és a kereszténydemokrácia mellett - ismételte meg Takács Orbán korábbi kijelentését. A politikus emellett arra is emlékeztetett, hogy Magyarország támogatta Manfred Weber jelöltségét a következő Európai Bizottság élére.

A magyar kormány elszigetelődött?

A Reuters emlékeztet, hogy Magyarország az Európai intézményekkel összetűzésbe került, mert -  mint azt kritikusok hangoztatják -, lebontja a demokratikus normákat, valamint a média és az igazságügyi rendszerben végrehajtott néhány vitatott reform miatt.

Az EP tavaly szeptemberben egy eddig példátlan eljárásban szavazott arról, hogy szankcionálják Magyarországot a demokratikus szabályok kiforgatása, a civil társadalom vegzálása és a korrupció miatt, ami a Reuters szerint Orbánt elszeparálta a befolyásos szövetségeseitől.

Nagyon bíznak a változásban

Mindezek ellenére Takács a reményét fejezte ki amiatt, hogy az európai intézmények és Magyarország közötti vitás kérdések csökkenni fognak az EP választások után, mondván, a következő Európai Bizottságnak kevésbé kellene politikai szerepet vállalnia. Takács szerint a Fidesz egy teljesen más Európai Bizottságot szeretne látni, amely az európai szabályokat védi. "Se többet, se kevesebbet" - fogalmazott.

Nem úgy, mint ahogy a jelenlegi elnök tette, az Európai Bizottságnak nem lenne szabad politikai szereplőként definiálnia magát a következő ciklusban - tette hozzá Takács.

Jól jöhet az EPP védőszárnya most is

Az EPP védőszárnya egy újabb dolog miatt is jól jöhet még a Fidesznek a választások után. Az Európai Parlament nagy pártjai - az EPP, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - ugyanis szeretnék szigorítani a frakciók alakításának szabályait, ami a formálódó euroszkeptikus csoportoknak még rosszul jöhet.

A javaslat támogatói szerint az a cél, hogy véget vessenek a úgynevezett "álcsoportok" formálódásának, ahol a pártok csak a pénz és az ezzel járó előnyök miatt kötnek szövetséget, de nem szavaznak együtt, és még üléseket sem tartanak. Az euroszkeptikus pártok politikusai szerint viszont úgy látják, hogy a javaslat azt a célt szolgálná, hogy megfossza őket a pénzügyi támogatástól és a befolyástól.

Bajban lehetnek majd az euroszkeptikusok

A javaslatról csütörtökön szavaz az EP - írja a Politico. A javaslat értelmében az EP-képviselők ítélhetnék meg, hogy bizonyos frakciók elegendő "politikai affinitással" rendelkeznek-e, ha egyébként "nyilvánvaló bizonyíték van arra, hogy ez az affinitás nem létezik". A javaslat ellenzői viszont kifogásolják, hogy a jelenlegi formában sem az "affinitás" definíciója nincs meghatározva, sem az "objektív paraméterek", amelyek alapján el kellene dönteni, hogy egy frakció frakciónak minősülhet-e.

A jelenlegi szabályok értelmében egy politikai csoportnak legalább 25 taggal kell rendelkeznie, akik legalább az EU tagállamok negyedét képviselik. Az EP a pártfinanszírozási keretének 10 százalékát osztja szét egyenlő mértékben ezek között a csoportok között. A maradék 90 százalékot a tagokat alkotó képviselők arányában kapják a pártok. Gyakran a nagy párt képviselői közül kerülnek ki a legbefolyásosabb bizottságok elnökei, illetve több alelnöki posztot is ők szoktak elvinni. Mindez a kispártok képviselőinek ritkábban adatik meg - jegyzi meg a Politico.

Az egyik javaslattevő, Jo Leinen német szociáldemokrata képviselő szerint a javaslat az olyan frakciók alakítása ellen irányulna, mint amilyen jelenleg az Öt Csillag Mozgalmat és a brit UKIP-et is tömörítő Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport, amely 2016-ban közel 3 millió eurót kapott az EP-től, de "egyetlen politikai gyűlést nem tartottak és egymás ellen szavaznak a fő ügyekben".