Csütörtökön kamatdöntést tartott az EKB, és tavaly nyár óta először nem emelt kamatot. Az irányadó ráta, az alapkamat 4 százalék maradt, a refinanszírozási műveletek kamatlába változatlanul 4,50 százalék, az aktív oldali (a bankok által a jegybanktól egy napra felvett) kamat pedig 4,75 százalék maradt.

Ezzel a kamatemelési ciklus jó eséllyel véget ért: egy év alatt összesen 450 bázispontos volt az emelés, az alapkamat értéke ezt megelőzően -0,50 százalék volt, ami az azóta eltelt események tökrében megdöbbentő: jó eséllyel negatív kamatot sosem fogunk újra látni. Ez ugyanis, más túlzottan laza monetáris politikai eszközökkel együtt nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a közelmúlt inflációs robbanása létrejött.

Most már azonban túl vagyunk az inflációs csúcson világszerte, az infláció erőteljesen csökken, a jegybankoknak már alapvetően nem kell tovább szigorítaniuk.

Az EKB elnöke elmondta, hogy a csökkenés ellenére úgy látja: az infláció túl sokáig húzódik el, így addig nem nyugodhat meg a közös európai jegybank, amíg el nem éri a jegybanki célt, a 2 százalékot. Emellett figyelembe kell venni az eurózóna makrogazdasági állapotát is, amelyet a kelleténél gyengébbnek ítélt Christine Lagarde, vagyis lassabb a gazdasági növekedés, mint indokolt lenne. Ugyanakkor megnyugtatónak tartotta, hogy a munkaerőpiac stabil: szemben a korábbi hasonló időszakokkal, a munkanélküliség minimális, sőt, örökös mélyponton van.

Geopolitikai kockázatok

Az infláció szeptemberben 4,3 százalék volt az eurózónában, egy hónappal korábban még 5,3 százalék, így a csökkenés üteme most ideális, ugyanakkor a geopolitikai helyzet miatt még fennállnak jelentős kockázati tényezők. Ezek az Ukrajna elleni elhúzódó orosz agresszió és az Izraelben lezajlott terrorcselekmények, majd az ennek nyomán megindult terror elleni háború.

Az infláció csökkenése az elmúlt időszakban széleskörű volt, amit a maginflációs adatok kedvező alakulása is mutat. Az inflációs várakozások is csökkentek eközben, ugyanakkor a hosszabb lejáratú hozamok általában emelkedtek, ezek közül legfontosabb az állampapírok 10 éves hozama a különböző országokban. A banki hitelkamatok is megemelkedtek az eurózónában, ami visszafogja a hitelezést, és így járul hozzá az infláció csökkentéséhez, ugyanakkor a gazdaságot is fékezi.

Ilyen körülmények között kell az EKB-nak megtalálnia a középutat, ahol az infláció megfelelően csökken, ám a gazdaság nem lassul túlságosan. Jelenleg ezt a kamat tartásával látták megfelelőnek: a kamat már elég magas ahhoz, hogy az inflációt lefojtsa, ugyanakkor hosszabb ideig kívánják a jelenlegi szinten tartani, mivel egy elhamarkodott kamatcsökkentési ciklus az infláció újbóli fellángolásának kockázatát hordozná.

 

Az ukránok levágják Európát az orosz gázról

Az ukrán állami gázvállalat vezérigazgatója egy interjúban bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg a jövőre lejáró, orosz gázra vonatkozó tranzitszerződést. Bővebben --->