Június 1-én Erdélybe látogatott és felkereste Csíksomlyót Ferenc pápa, aki a konfliktusok elkerülése végett nem a pünkösd előtti szombaton, a búcsú hagyományos napján érkezett a térségbe. Ezzel együtt az összetartozás eszméjét, és a nemzetiségek békés egymás mellett élését hirdette az egyházfő.

A pápa több tízezer ember előtt mintegy 25 perces beszédet tartott, amelynek kezdetén külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat. A romániai látogatás mottója jegyében a pápa arra buzdította a résztvevőket, hogy járjanak együtt, örvendjenek a közös találkozásoknak még akkor is, ha ez nem mindig könnyű.

Kapcsolódó

Kiemelték a Hableányt

Június 11-én kiemelték a dunai balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát. A katasztrófavédelem a helyszínre szivattyúcsöveket vitt, hogy kiemelje az iszapot a roncsból, amelyen látszódtak az ütközés okozta pusztítás nyomai.

A hajótestben megtalálták a kapitány és további három ember, köztük egy hatéves kislány holttestét is. A hónap végéig a Duna budapesti és déli szakaszain további holttestek kerültek elő.

Megjelent a sztárbefektetés

A sokáig "nemzeti kötvény" néven emlegetett értékpapír első sorozatát június 3-7. között lehetett lejegyezni 2024. június 11-i lejáratú sorozatra. A Magyar Állampapír Plusz fél év után 3,5, egy év után 4 százalék kamatot fizet, majd évente 50 bázisponttal növekszik a kamat, vagyis az ötödik év végén eléri a 6 százalékot, átlagosan pedig 5 százalékot fial. Ezzel egymillió forintos befektetés esetén öt év alatt 273,5 ezer forintos hozam írható jóvá.

A MÁP+ hatalmas siker lett, de hamar kiderült, hogy leginkább nem új megtakarítókat csábított el a befektetés: gyorsan csökkenni kezdtek a más, alacsonyabb kamatozású eszközállományok, más magyar állampapírok. Lényegében tehát a befektetők átcserélték a korábban vett alacsony hozamú eszközeiket az új kötvényre. Ezáltal pedig drágább lett a magyar államnak a saját hitelezése, a készpénzállomány pedig nem indult zsugorodásnak, ami az eredeti cél lett volna.

Kaptak három hónap haladékot a "terroristák és a pénzmosók"

A pénzmosás elleni törvény 2017. június 26-án lépett hatályba, és a már meglévő ügyfélkör esetében kétéves átmeneti időszakot biztosított az esetlegesen hiányzó adatok, nyilatkozatok pótlására a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak. Lényegében minden banki ügyfélnek aláírással, nyilatkozatok megtételével, dokumentumainak szkennelésével kellett volna azonosítania magát. Az eredeti határidő június 26. Lett volna, de a bankok jelezték, hogy rengeteg ügyfelük nem jelent meg a kötelező eljáráson, így sokan esnének el a bankszámlájuktól. A kormány végül engedett a kérésüknek és kitolta a határidőt október 31-ig.

Úgy festett, hogy Iránban lesz a következő háború

Június 13-án reggel az Ománi-öbölben tisztázatlan körülmények között sérült meg két tartályhajó. Az egyik egy norvég tulajdonú tanker volt, melynek kapitánya azt jelezte, hogy a hajó fedélzetén robbanás történt, utána pedig a fedélzet lángba borult. A másik tanker japán tulajdonban van és panamai felségjel alatt Szaúd-Arábiából Szingapúr felé hajózott, üzemeltetője azonban jelezte, hogy a szállított metilalkohol nem sérült meg.

Viszont hamar felvetették, hogy Irán állhat az incidensek hátterében és az Egyesült Államok meg is gyanúsította a perzsa országot a támadásokkal. Teherán határozottan tagadta, hogy köze lenne az atrocitásokhoz, a feszültség csak fokozódott a két ország között, amikor június 17-én Jemen fölött, június 20-án Irán partvidékénél lelőttek egy-egy amerikai drónt. Végül a konfliktus nem csapott át katonai erőfitogtatásba, de ez is elég volt ahhoz, hogy az olajár gyors emelkedésnek induljon.