Évtizedek óta idegesítő szokása a politikai tanácsadóknak, hogy azt sulykolják: a gazdaság teljesítménye a legfontosabb a választások megnyerése szempontjából, mert az emberek többsége a zsebe alapján szavaz. Mára ez a helyzet megváltozott, a migráció ügye felzárkózott a gazdaság mellé a nyugati világ politikai csatározásaiban - írja Gideon Rachman, a Finacial Times (FT) vezető publicistája.
Gazdasági szempontból az olyan gazdag, de elöregedő társadalmak, mint Nagy-Britannia vagy az USA logikusan járnának el, ha fiatalokat fogadnának be szegényebb szomszédaikból. Ugyanakkor Donald Trump elnökválasztási győzelme és a brit függetlenségi népszavazáson a brexit sikere egyaránt a migrációtól való félelmen alapult. Trump falat ígért a mexikói határra, az uniós kilépést pártoló politikusok a határok védelmének saját kézbe vételével kampányoltak.
Máshol is
És nem csupán erről a két országról van szó - folytatja az FT publicistája. Angela Merkel német kancellár népszerűsége akkor fordult leszállóágba, amikor 2015 nyarán a döntése nyomán Németország befogadott egyszerre egymillió menekültet. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egy hónapja nyert választást azzal, hogy felszította az emberek félelmét a bevándorlástól.
Ausztriában és Olaszországban hasonló politikai folyamtok játszódnak le. Olaszországban a migrációellenes Északi Liga népszerűségét az óriási bevándorlási nyomás erősíti: az elmúlt négy évben 600 ezren szálltak partra a 60 milliós országban. Svédországban a közvélemény-kutatások szerint soha nem látott szavazati arányra, 20 százalékos támogatottságra számíthat a radikális jobboldali Demokrata Párt a szeptemberi választásokon.
Rosszabb lesz
A helyzet valamelyest javult az elmúlt évben, de a következő évtizedekben várhatóan romlani fog. Az ok a növekvő népesség Afrikában, ami nem párosul a gazdaság bővülésével. Olaszországba Nigériából érkeznek a legtöbben. A nyugat-afrikai ország lakossága 1960-ban 45 millió volt, míg jelenleg 187 millió és 2050-re 410 millióra ugorhat. Az Európai Bizottság egyik jóslata szerint 2060-ra meghaladhatja az EU-27 teljes népességét.
Afrika lakossága a következő 30 évben egymilliárddal bővülhet, miközben az EU-ban élők száma érezhetően csökkenni fog, ráadásul elöregednek a társadalmak. Latin-Amerika esetén nem látunk ilyen nagy nyomást, de a közép-amerikaiakat sújtó szegénység és erőszak sokakat rászorít arra, hogy vállalják a kockázatos vándorlást az USA felé.
Nőni fog
A migrációs nyomás erősödése kimeríthetetlen munícióval látja el az olyan politikusokat, mint Trump vagy Orbán, akik azt ígérik a szavazóknak, hogy megvédik őket az érkezőktől. Tovább folyik majd a vita a radikális jobboldal és a liberálisok között: az előbbek a "nyugati civilizáció" megmentésével házalnak majd, míg az utóbbiak bűnbakképzésnek minősítik a főként a muszlimok érkezésével riogató szövegeket. Ugyanakkor továbbra is nagyon sok választó hisz majd az előbbi szövegnek.
A nyomás alá kerülő mérsékelt politikusok abban látnak egyfajta "megoldást", hogy távol tartják a nyugati világtól a bevándorlókat, ám igyekeznek eltitkolni milyen embertelen módszerekkel teszik ezt a hatóságok.
Háborús övezet
Még egy olyan liberális lelkű politikus, mint Merkel is belátta, hogy nem kockáztathat még egy ellenőrizetlen bevándorlási hullámot. Ezért azt a politikát követi, hogy Törökországban és máshol Észak-Afrikában kell tartani a bevándorlókat. Mivel az előbbi országban már hárommillió szíriai menekült él, nem enged be továbbiakat. Így másfél millióan torlódtak fel a török-szír határon, akik a közeljövőben a szír kormányerők hadműveleteinek hatókörébe kerülhetnek.
A népességtrendek alapján arra számíthatunk, hogy egy generációnyi időre a migráció problémája lesz a nyugati világ politikai folyamatainak középpontjában - foglalja össze mondandóját az FT publicistája. Ha a mérsékelt politikusok az USA-ban és Európában nem tudnak kitalálni új módszereket arra, hogyan kezeljék ezt a problémát, akkor a jobboldali populizmus várhatóan még nagyobb teret nyer.
A fotó forrása: Andreas Solaro/AFP