A görög állam nincs híján a készpénznek - jelentette ki Alekszisz Ciprasz, az ország miniszterelnöke a hét végén. Az ég világon semmi gond nincs a fizetőképességünkkel - tette hozzá miután találkozott pénzügyminiszterével Jánisz Varufakisszal. Ezt megelőzően az utóbbi a helyi Alpha TV-nek leszögezte, hogy nem lesz gond a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésével.

Néhány nappal korábban, pénteken Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke találkozott a görög kormányfővel, majd azt mondta, hogy Ciprasznak sürgően pénzre van szüksége - emlékeztetett az AFP. A német Franfurter Allgemeine Zeitung arról cikkezett a vasárnap, hogy a görög közalkalmazottak és nyugdíjasok csökkentett fizetésre és nyugdíjra számíthatnak márciusban.

Lesöpörték a padlást

A kormány bejelentette, hogy hétfőn kifizettek a Valutaalapnak 584 millió eurót, ám Görögországnak  pénteken újabb 353 millió eurót kell visszafizetnie az IMF-nek és március végéig újra kell finanszíroznia 1,6 euró értékű három hónapos kincstárjegyet - hívta fel a figyelmet a Bloomberg. Szerdán egymilliárd euró értékű kincstárjegy kibocsátására készülnek. A piac súlyos véleményt alkotott a görög pénzügyekről: a görög kötvények szerepelnek a legrosszabbul a Bloomberg kötvényindexlistáján.

A tízéves papírok hozama a halvány kereslet miatt 137 bázisponttal, 10,78 százalékra nőtt a múlt héten, miközben a hüvelykujj szabály szerint a hat százalék feletti hozamokat már nem lehet tartósan finanszírozni. Az athéni tőzsde vezető indexe majdnem 14 százalékot veszített az értékéből a múlt hónapban, amivel szintén negatív csúcstartó a Bloomberg indexlistáján.

A pénzt vészintézkedésekkel teremtik elő: a kormány a múlt héten benyújtotta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjalapok megtakarításaiból finanszírozzák a költségvetés adósságtörlesztését. A Naftemboriki című pénzügy napilapban a hét végén megjelent becslés szerint ezek az alapok 2,5 milliárd eurót tartanak a jegybanknál és 1,9 milliárdot a kereskedelmi bankoknál. Elemzők szerint ezeknek a megtakarításoknak a felélése egyenlő a padlássöpréssel.

A forrás utolsó cseppjei

A németektől - a döntéshozóktól és az utca emberétől - egymás után kapják a görögök azokat a jelzéseket, amelyek arra utalnak, hogy a végét járja az ország legnagyobb hitelezőjének türelme. Amikor a kormány is képtelen a piacról hitelt felvenni, és a bankok is ugyanebben a cipőben járnak, akkor a korábbinál is nagyobb a veszélye annak, hogy a kereskedelmi bankok az Európai Központi Banktól (ECB) kapott forrásból (ELA) fogják felvásárolni a kincstárjegyeket - idézte a hírügynökség Jens Weidmannt, a Bundesbank elnökét.

A német bankár ezzel finoman figyelmeztette a feleket, hogy az ECB szabályzata tiltja az európai jegybanknak, hogy támogassa a bajba kerülő eurótagállamokat. Az ECB a múlt héten megemelte az úgynevezett ELA finanszírozást, azaz az utolsó forrást, amelyen keresztül a görög pénzintézetek euróhoz jutnak. Legközelebb csütörtökön vizsgálják felül, hogy tovább emeljék-e ezt a keretet.

Varufakisz jelezte, hogy sokat segítene a kormányon, ha az európai jegybank rugalmasnak mutatkozna ebben a kérdésen. Francesco Garzarelli, a Goldman Sachs szakértője viszont úgy véli, hogy az ECB egy ponton megmerevíti hozzáállását, ha Athén nem állapodik meg az ország további finanszírozásáról az EU-val és az IMF-fel.

Tele van a hócipőjük

Tett egy újabb barátságtalan megjegyzést Wolfgang Schäulble német pénzügyminiszter, a görögök talán legkeményebb bírálója is. Az osztrák ORF-nek nyilatkozva arról értekezett, hogy nem zárható ki Görögország véletlenszerű kihullása az eurózónából. Ezért csakis az athéni kormányt terhelné a felelősség, hiszen eddigi tevékenységük alapján még azt sem tudjuk, hogy mit is akarnak igazán a görög vezetők - fogalmazott Schäuble.

A legfrissebb németországi közvélemény-kutatások szerint fogy a német lakosság türelme a görögökkel szemben. A ZDF hét végi felméréséből az derült ki, hogy az emberek 52 százaléka nem szeretné, ha Görögország az eurózóna tagja maradna. A múlt hónapban még 41 százalék volt ez az arány.

A megkérdezettek négyötöde úgy látja, hogy az athéni kormány nem viselkedik kellő komolysággal európai partnereivel szemben. A válaszadók 82 százaléka abban is kételkedik, hogy a görögök végrehajtják azokat a reformokat és költségvetési kiadáscsökkentéseket, amelyeket vállaltak. Csak 14 százalékuk bízik benne, hogy tartják a szavukat.

Satu

A közhangulat változása megnehezítheti Angela Merkel kancellárnak, hogy átpasszírozzon a parlamenten bármilyen megállapodást, amely az eurótagállamok és az athéni vezetés között esetleg létrejön. Idegeskednie kell amiatt, hogy a néhány éve alakult euroszkeptikus Alternatíva Németországért (AfD) párt még több szavazót csábít el a konzervatív CDU/CSU pártszövetségtől - hívja fel a figyelmet Jürgen Falter politológus. A közvélemény és az ellenzék felől érkező nyomás satujába szoruló kormánykoalíció határozottabb fellépésre kényszerülhet a görög ügyekben - tette hozzá a szakértő.