A Trump-adminisztráció távlati célja, hogy nagyobb befolyásra tegyen szert Kubában és megakadályozza Oroszország, Irán és Kína térnyerését a térségben - állítja a lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselők információira alapozva - idézi az MTI.

Az elemzés kifejti: a jelenlegi amerikai kormányzat tisztségviselőinek nagy része régóta úgy tartja, hogy nem Nicolás Maduro vagy elődje Hugo Chavez jelentett nemzetbiztonsági veszélyt, hanem Kuba. Feltevésük alátámasztásához e tisztségviselők a kubai hírszerzés amerikai tevékenységét idézik, és azokat a kubai erőfeszítéseket említik, amelyek az Amerika-ellenes érzelmek erősítését célozzák Latin-Amerika országaiban.

Kapcsolódó

"A cél az, hogy elvágják a Venezuelát Kubához kötő szálakat és mindkét országban megbuktassák a rezsimet" - fogalmaz a The Wall Street Journal. E megállapítását a lap abból szűrte le, hogy az amerikai kormány érzékelhetően vissza akarja fordítani az előző amerikai elnök, Barack Obama idején az amerikai-kubai viszonyban tapasztalt látványos javulást. Az Obama-kormányzat enyhített a Kuba-ellenes szankciókon és Kuba pedig lehetővé tette amerikai vállalatoknak a kubai beruházásokat - emlékeztet a lap.

Az amerikai kormányzat térséggel kapcsolatos politikájának alakulását - a The Wall Street Journal szerint - az elmúlt két évben a Kubával szemben rendkívül kritikus politikusok egyre nagyobb mértékű előtérbe kerülése jelzi. A lap megemlíti a kiváló venezuelai kapcsolatokkal is rendelkező Marco Rubio republikánus szenátor és Mario Diaz-Balart, szintén republikánus képviselő minden korábbinál nagyobb szerepvállalását, valamint Mauricio Claver-Carone tanácsadó szerepét a nemzetbiztonsági tanácsban. A korábban újságíróként is dolgozó jogász Claver-Carone egész életét a kubai Castro-rendszer megbuktatásának szentelte.

Nem kizárt a kudarc

Venezuela és Kuba után az amerikai kormányzat várhatóan Nicaraguát veszi célba - írja az amerikai lap. Emlékeztet rá: a(külügyminisztérium) több alkalommal is figyelmeztetett a közép-amerikai ország egyre inkább önkényuralminak tartott rendszerére, a kormányzati elnyomásra és erőszakra. A lap idézi John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót is, aki egy tavaly novemberi beszédében így fogalmazott: "az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a hármas bukást: Havannában, Caracasban és Managuában". Bolton a három országot "a zsarnokság trojkájának" nevezte és azt mondta, "a trojka össze fog omlani".

Az amerikai kormányzat a beszéd elhangzásának napján léptetett életbe szankciókat Venezuela és Kuba ellen.

A The Wall Street Journal elemzése felhívta a figyelmet a kibontakozó stratégia veszélyeire is. Úgy vélte: nagy kockázatokkal jár, ha Venezuelában Juan Guaidónak nem sikerül átvennie a hatalmas Nicolás Madurótól és Washingtonnak nem sikerül elvágnia a Caracast és Havannát összekötő szálakat. A válság mélyülhet és ebbe az Egyesült Államok is "beragadhat" - állapította meg az elemzés. A kudarc megerősítheti a térségben Oroszország, Irán és Kína szerepét - olvasható az elemzésben.