A magyar valuta gyorsan gyengült kedden válaszul a kormány legújabb tervére azzal kapcsolatban, hogyan enyhítenék a devizahitelesek terheit, illetve az Európai Unió figyelmeztetésére, miszerint jövőre újraindulhat Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás. A forint egy százalékkal zuhant az euróval szemben napközben, elérve a 312 forint/eurós szintet is - kezdi beszámolóját a legújabb fejleményekről a Wall Street Journal (WSJ).

A forint gyengülésének az az oka, hogy érezteti a hatását a magyar kormány devizahitelekkel kapcsolatos politikája, ezen belül az, hogy a tervek szerint a piaci árfolyamnál erősebb szinten váltanák át ezeket a kölcsönöket forinthitelre - fejtegette a WSJ-nek Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. A piac végre felébredt, a befektetők észrevették, hogy a kormány erre játszik, figyelmen kívül hagyva, hogyan érinti a dolog a bankokat.

1100 milliárd forint

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta hétfőn, hogy a főként svájci frankban felvett devizahiteleket olyan árfolyamon kell forintra váltani, amely előnyös az hitelfelvevőknek. Az átalakítás terhének nagyját a bankoknak kell viselniük. Emellett a parlament várhatóan pénteken elfogadja azt a törvényt, amely kötelezi a bankokat a devizahitelek bizonyos korrekciójára, például az egyoldalú kamatemelésből fakadó költségek visszafizetésére.

A magyar bankok a kormányzat különböző intézkedéseinek eredményeként a történet végén 1,1 ezer milliárd forint veszteséget szenvedhetnek el - idézi a WSJ Samu János, a Concorde elemzőjének becslését. A Kúria néhány héttel ezelőtti döntése után, amely tisztességtelennek minősítette a bankok egyes eljárásait, még csupán 100 és 300 milliárd forintos költségekről szóltak a jóslatok. A Magyar Bankszövetség ellenzi a a kormány lépéseinek többségét. A WSJ becslése szerint egyébként a deviza-jelzáloghitelek és az lakások fedezetével felvett kölcsönök együtt elérik a lakossági hitelek 53 százalékát Magyarországon.

Túlságosan galamb

Elemzők szerint a laza monetáris politika is megteszi a magáét a bizonytalanság növelésében. Az MNB júniusban 2,3 százalékra vitte le alapkamatát azt követően, hogy 23 hónapja hétszázalékos szintről megkezdte a hitelköltségek mérséklését. Nem viselkedhet a jegybank ennyire galamb módjára anélkül, hogy ennek ne legyen visszahatása a devizára - mondja ezzel kapcsolatban Ishitaa Sharma, a Citicorp bank stratégája. Szerinte Magyarországon veszélyes szintre mérséklődtek a kamatok.

Végül, de nem utolsósorban hatással van a forintra, hogy az EU kedden figyelmeztette Magyarországot, hogy visszakerülhet a költségvetési folyamatokat szigorú ellenőrzés alatt tartó túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Ez volt az első ilyen figyelmeztetés azóta, hogy az ország 2013-ban kikerült ebből a körből. Az uniós szakértők szerint hiába tarja a kormány a GDP három százaléka alatt a költségvetési hiányt 2014-ben és 2015-ben, az adósság csökkentése érdekében további megszorításokat kell végrehajtania.