A 160 ezer főbe beleértendő az a 40 ezer ember is, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból. Ezt egészítené ki az a további 120 ezer fő, akiket az előbbi két országtól, valamint Magyarországtól kellene átvállalniuk a többieknek. A szóvivő hozzátette: a 120 ezer fő tekintetében még egyeztetés tárgya, hogy a három említett országtól egyenként hány menekültet kellene átvállalnia a többi tagállamnak.

A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el arról, mit szólna a brüsszeli bizottság ahhoz, ha Magyarország - mint ennek az eshetőségét Orbán Viktor miniszterelnök megemlítette csütörtöki brüsszeli sajtóértekezletén - kerítést húzna fel a magyar-horvát határon is.

Natasha Bertaud egyfelől felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-horvát határ jelenleg a schengeni övezet külső határának számít, és az övezethez tartozó országok saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy miként védelmezik az övezet külső határát.

Másfelől azonban Horvátország a schengeni övezet tagjelöltje. A brüsszeli bizottság már korábban is helytelenítette a határkerítések létrehozását - mondta. A szóvivő szerint ilyen kerítés felhúzása a magyar-horvát határon "legalábbis nem kívánatos lenne".

Horvátország nem kér a kerítésből

Horvátország számára elfogadható lenne az Európai Bizottság (EB) döntése a menekültkvótákról, de nem lenne elfogadható a kerítésépítés, amely megfosztaná a migránsokat egy jobb, emberi élet elérésének reményétől - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Zágrábban pénteken, újságíróknak nyilatkozva.

Horvátországnak - kiszivárgott, nem hivatalos hírek szerint - 3200 menekültet kellene befogadnia, beleértve azt az 550-et, akinek a befogadását már korábban önkéntes alapon vállalta. A horvát miniszterelnök a hírre úgy reagált: "készek vagyunk tárgyalni". Úgy vélte, hogy a bevándorlók nagyon motiváltak: dolgozni akarnak, javakat teremteni, és részévé válni egy közösségnek.

"Tudom, hogy nem érdekli őket Horvátország, hanem Németországba, Ausztriába és Svédországba akarnak menni, de akkor sem fordíthatjuk el a fejünket a valóságtól" - húzta alá.

Orbán hozzáállása "furcsa"

Újságírói kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor kijelentette, ha kell, a magyar-horvát határszakaszon is kerítést épít, a magyar miniszterelnök hozzáállását "furcsának" minősítette.

"A magyar miniszterelnök szerint holmi muzulmán hordák veszélyeztetik a keresztény Európa értékeit, miközben csak arról van szó, hogy emberek jönnek egy jobb élet reményében, amelyért meghalni is képesek" - mondta. Hangsúlyozta, hogy nem hisz a határzárban. "Ezek az emberek nem ellenségek, Magyarországon pedig nem segít a határkerítés, mert majd kikerülik azt" - jelentette ki a horvát miniszterelnök.

Szlovénia sem ellenzi a kvótát

Szlovénia már nem ellenzi a menekültek elosztását szabályozó kötelező kvóta bevezetését az Európai Unióban, és hajlandó 2000 migránst befogadni - jelentette ki Karl Erjavec szlovén külügyminiszter pénteken újságíróknak. A miniszter elmondta: Szlovénia támogatja az Európai Bizottságnak a menekültek tagállamok közötti elosztását szabályozó javaslatát, és nagyon sajnálja, hogy egyes európai országok erre nem hajlandók. Utalt arra, hogy Magyarországot és Görögországot humanitárius válság fenyegeti, ami pedig szolidaritásra kötelezi a többi tagállamot.

"Közös európai megoldást kell találni a menekülthelyzet kezelésére" - hangsúlyozta. Szlovéniának közel kétmillió lakosa van, és az országban viszonylag magas az egy főre jutó éves bruttó hazai termék. A munkanélküliség azonban 12,5 százalékon áll, ami miatt Szlovénia korábban ellenezte a kötelező kvóta bevezetését.

A védelmi minisztérium illetékese a közszolgálati televíziónak csütörtök este azt mondta, hogy Szlovénia 5000 menekült befogadására alkalmas kapacitással rendelkezik.
A migránsokat tíz településen helyeznék el az ország középső részén - tette hozzá.

Miro Cerar miniszterelnök tavasszal még a menekültek önkéntes alapon történő befogadását támogatta, és 30 menekült átvállalását jelezte abból a 40 ezer emberből, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból.

A birtek is befogadnak szíriaiakat

Nagy-Britannia készen áll több ezer szíriai menekült befogadására - közölte a brit miniszterelnök. David Cameron, aki a portugál fővárosban tárgyalt a menekültválságról, megbeszélései után bejelentette: a menekülteket a Szíria körül létesített ENSZ-menekülttáborokból szállítják Nagy-Britanniába. Cameron szerint ennek az a célja, hogy a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton jussanak el Nagy-Britanniába, és ne kelljen segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt.

A brit kormányfő nem tért ki arra, hogy pontosan hány menekült érkezhet e kezdeményezés alapján Nagy-Britanniába, sem arra, hogy a brit hatóságok miként szállítják el őket a menekülttáborokból. Arra sem tett utalást, hogy a már Európában tartózkodó szíriai menekültekre kiterjed-e a kezdeményezés. Cameron közölte: a részletekről a jövő héten ad tájékoztatást a londoni alsóházban.

Az ENSZ menekültügyi szakosított szervezete ugyanakkor a BBC-vel pénteken - Cameron bejelentése után - közölte, hogy tudomása szerint a brit kormány négyezer szíriai menekült áttelepítését tervezi Nagy-Britanniába a szír határok körüli menekülttáborokból.

Cameron a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Nagy-Britanniának "morális felelőssége" a menekültek megsegítése. Hangsúlyozta: a brit kormány már eddig is 900 millió font (több mint 400 milliárd forint) értékű segélyt nyújtott a szíriai és a környékbeli konfliktusövezetek szenvedő lakosságának. Egyetlen európai ország sem nyújtott több segítséget a térségbeli menekülteknek, mint Nagy-Britannia - tette hozzá.

Nagy fordulat

A brit miniszterelnök pénteki bejelentése jelentős fordulatnak tekinthető. Cameron alig két nappal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva még azt mondta: nem hiszi, hogy a migrációs válságra "egyszerűen az újabb és újabb menekültek befogadása lenne a megfelelő válasz".

Londont azonban a héten hazulról és az EU-társállamok, mindenekelőtt Németország részéről is komoly bírálatok érték. Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak nyilatkozva gyakorlatilag megfenyegette a brit kormányt, hogy ha Nagy-Britannia nem vállal "méltányos" részt az Európai Unióba érkező menekültek befogadásából, akkor Berlin nem fogja támogatni Londont az általa igényelt EU-reformokról szóló tárgyalásokon.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy Cameron pénteken bejelentett kezdeményezését Berlin és a többi EU-társállam elégségesnek tartja-e. A brit kormányfő szavaiból ugyanis az tűnik ki, hogy London továbbra sem a már Európában tartózkodó menekültek közös elosztását célzó EU-tervekhez kíván csatlakozni, hanem önállóan, közvetlenül a szíriai határok mentén létesült táborokból készül elszállítani menekülteket.

Morális kötelesség

"Része az európai örökségünknek az emberi jogok védelme, a szabadság védelme, az üldözöttek befogadása. Minden európainak morális kötelessége ezt megtenni" - fogalmazott a Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök David Cameron brit kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytattak Madridban. A spanyol miniszterelnök hangsúlyozta: mindenkit befogadnak, akit megillet a nemzetközi menedékjog, és meggyőződése, hogy a többi tagállamban is így tesznek majd, hiszen Európa nem utasíthatja el semmilyen módon ezeket az embereket.

A kormány ezért pénteken létrehozott egy tárcaközi bizottságot, amelynek feladata, hogy felvegye a kapcsolatot az ország autonóm közösségeivel, a helyi önkormányzatokkal és a menekülteket ellátó szervezetekkel, így felmérve a lehetőségeket - mondta. A politikus örvendetesnek nevezte, hogy a dél-európai országban elindult egy kezdeményezés a menekülteket befogadó városok hálózatának létrehozására.

Rajoy felhívta a figyelmet arra, hogy véget kell vetni annak az uniós politikai gyakorlatnak, miszerint egy problémával akkor néznek szembe, amikor már nagyon nehéz a megoldás. A brit és a spanyol politikus egyetértett abban, hogy a krízis kezelésére átfogó európai politikára van szükség, amely a gyökerénél oldja meg a problémát, vagyis azokban a háborús országokban, ahonnan most menekülnek az emberek.

V4-eknek nem tetszik a kvóta

Pénteken a visegrádi országok is tanácskoztak a migrációs válságról. A kormányfők közös nyilatkozatukban ugyan összeurópai problémának titulálták a jelenlegi migrációs válságot, de ismételten elutasították a menekültek kötelező befogadási kvótáit, ahogy azt Brüsszel javasolta, mert szerintük azok nem oldanának meg semmit.

Orbán Viktor a találkozó után viszont egy olyan megoldást méltatott, amely a cseh és a szlovák belügyminiszter pénteki nyilatkozata szerint egy Csehország és Szlovákia közötti vasúti folyosóról szólt, amelyen keresztül a migránsokat Magyarországról Németországba juttatnának. Ehhez azonban szükség van Németország nyilatkozatára, hogy hajlandó-e befogadni a menekülteket, hajlandó-e vízumot adni nekik - fejtette ki Orbán Viktor az MTI tudósítójának kérdésére. A V4-ek találkozójáról itt olvashat bővebben.