Súlyos gazdasági válság indul el, ha kitör a háború Ukrajnában

December óta folyamatosan növekszik a háborús feszültség az ukrán határvidéken, a Kreml felpörgette az online propagandát Ukrajnában, majd 130 ezer orosz katona sorakozott fel keleten, NATO készülődés indult nyugaton. Vlagyimir Putyin orosz elnök valós szándékait egyelőre nem lehet pontosan megmondani, de a felek közül úgy tűnik Ukrajna az, ami szerint leginkább föl van fújva a helyzet. Hogy ez mennyire szól a befektetőknek, és mennyire az ország 44 milliós lakosságának azt csakugyan nehéz eldönteni, de egyelőre úgy néz ki, egyik fél sem akar engedni a fő kérdésből: Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségéből.

Akármi is lesz a sorsa az országnak, az nem kérdés, hogy a konfliktus végkimenetele nem csak a kelet-európai ország határain belül lesz érezhető. Ha Putyin ragaszkodik hatalmához, akkor nem nagyon engedheti meg, hogy eredmények nélkül hazakullogtassa seregét, de a Nyugat sincs könnyebb helyzetben. Kína miatt az USA sem viselkedhet elnézően.

Eléggé kérdőjeles, hogy a nyugati erők mennyire kívánnának közvetlen háborúba bocsátkozni, a gazdasági és személyes szankciók azonban nagyon is az asztalon vannak. A Putyinhoz közelálló emberek korlátozása, vagy a SWIFT fizetési rendszerből való kizárás ugyan komoly fejfájást okozhat az orosz vezetésnek, a szankciók nem kevésbé okoznának gondot Európának.

A CNN több szakértőt is megszólaltatott azzal kapcsolatban, hogy mire számíthat Európa, ha az oroszok sikeresen megszállják Ukrajnát.

Az kétségtelen, hogy megszállás esetén minden Ukrajnával határos országban, így hazánkban is megnövekedne a katonai jelenlét – nyilatkozta Niel Melvin, a Royal United Services Institute (RUSI) nemzetközi biztonsági tanulmányainak igazgatója. Szerinte a Kelet-Európában állomásozó seregek mindenképpen hidegháborúra emlékeztető hangulatot hordoznának. Nagy váltással járna újból hozzászokni ahhoz, hogy hosszú harcokra készenálló, nagy seregeket kéne fenntartani, kész stratégiákkal az esetleges további orosz terjeszkedésre.

Fagyos telek jöhetnek

A katonák ellátása magában is komoly hatással lehet az érintett országok gazdaságára és határközeli infrastruktúrájára is, de jóval fajsúlyosabb tényező, hogy az Európai Unió energiagazdálkodása nagymértékben függ Oroszországtól. A régió földgázbehozatalának közel 30 százaléka orosz vezetékeken keresztül jön. A Nemzetközi Energia Ügynökség szakvéleménye szerint az oroszok módszeresen csökkentették gázexportjukat Európába, ami hozzájárult a jelenlegi energiakrízishez is. Angliában például az átlag fogyasztó 790 fonttal (nagyjából 340 ezer forinttal) költött többet fűtésre a tavalyi évben.

Nigel Gould-Davies, az Egyesült Királyság volt fehéroroszországi nagykövete szerint, ez akár azt is sugallhatja, hogy Putyin komolyan teszteli hogy nézne ki, ha mindezt nagyobban csinálnák. Könnyen elképzelhető, hogy a szankciók hatására, Oroszország közelebbre fonna kapcsolatait Kínával, és ők válnának energiaexportjuk elsőszámú vásárlójává. Joe Biden amerikai elnök kormánya ugyan dolgozott ki terveket erre az eshetőségre, de az uniónak minden bizonnyal a francia atomerőművek jelentenék az egyetlen módot arra, hogy csökkenthesse energetikai kiszolgáltatottságát.

Szűkös lehet az élelem

Az energiaszektor mellett az élelmiszeripar is megsínylené a megszállást, mivel Ukrajna egyike a világ négy legnagyobb gabonaexportőrének. Az elkövetkező 5 évben például a világ kukoricaszükségletének nagyjából egy hatodát termelné Ukrajna, a Nemzetközi Gabona Tanács számításai alapján. Mivel a kukorica az egyik legszélesebb körben használt alapanyag, rengeteg különböző élelmiszer előállítása válna nehézkessé.

Akárhogy is alakul a konfliktus, az egymásnak feszülő felek nehéz döntések előtt állnak. A lassan 70 éves Putyin sokat kockáztat bármiféle agresszióval, de az amerikainak is el kell dönteni, hogy újra a világ rendőrségének szerepébe akarnak kerülni, vagy a többek között Donald Trump volt elnök követői között is népszerű, "Amerika mindenek előtt" elvhez szeretnék magukat tartani.