A Napi Gazdaság keddi számának cikke
− Hogy látja a magyar gazdaság kilátásait? Sikerülhet a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) beindítani a növekedést?
− A gazdasági növekedéssel kapcsolatban sokkal pesszimistábbak vagyunk, mint a magyar kormány, szerintünk az idén 0,2 százalékkal visszaeshet a magyar GDP, majd 2014-ben is csak 0,7 százalékos növekedés következhet. A középtávú növekedési potenciál is mindössze 1,5 százalék lehet. Vagyis lassan talán magára találhat a gazdaság az utóbbi évek unortodox gazdaságpolitikájának kiheverésével, de ez a fellendülés nem lesz dinamikus a beruházások visszaesése és a bankrendszer legyengítése miatt.
Népszerű döntések jönnek
− Melyek lehetnek a fő kockázatok a magyar gazdaság számára a következő hónapokban?
− Véleményem szerint most egy viszonylag nyugodt időszak van, az idei utolsó negyedévben ezt a választási kampány indulása zavarhatja meg, akkor majd további fontos gazdaságpolitikai intézkedésekre számítok. Mostanában a befektetők számára kissé hátrébb kerültek a magyar hírek, nem országspecifikus tényezők alapján fektetnek be, mint például Lengyelországban.
− Mekkora kockázatot jelent, hogy a kormány esetleg a 2014-es választások előtt lazít a költségvetési politikán és népszerű intézkedéseket hoz?
− Összességében nem hiszem, hogy lazulna a fiskális fegyelem Magyarországon a választások előtt, ugyanakkor számítok arra, hogy lesznek olyan intézkedések, melyek bizonyos választói rétegeknek kedveznek majd. Ezeket a válságadókból és egyéb unortodox intézkedésekből fedezik, így a lépések népszerűek lehetnek a választópolgárok körében. Emellett jöhetnek még olyan intézkedések, melyek nem a költségvetést érintik, hanem például további rezsicsökkentést hoznak vagy más szabályozott árakat érintenek más iparágakban.
Nincs mozgástér az ortodox intézkedésekre
− Néhány hete egy elemzésben azt írta, hogy az önkormányzati adósságra kivetni tervezett 7 százalékos különadó szelektív államcsődnek felelne meg. Mi a véleménye a helyette törvénybe iktatott egyszeri bankadóról?
− Nagyon hasonló a két intézkedés, a gondolatmenetük azonos. De ez utóbbi intézkedést a hitelminősítők nem értékelik majd azonnali csődként, csak a minősítésre ható negatív kockázatként.
− Egy elemzésében arra is utalt, hogy a legutóbbi költségvetési kiigazító csomaggal a kormány visszatért a korábbi unortodox útra, és csak illúzió volt azt várni, hogy Varga Mihály vezetése alatt piacbarátabb lesz a gazdaságpolitika. Ezek szerint nem is Varga ötlete volt a csomag?
− Azt gondolom, hogy az ötlet valószínűleg Varga Mihálytól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól jött, de csak azért, mert nagyon szűk mozgásterük van a lehetséges intézkedésekre, felülről szabják meg nekik, mit tehetnek meg.
− Matolcsy György tavaszi kinevezése előtt sokan az unortodoxiától féltették az MNB-t is, de eddig nem láttunk igazán súlyos intézkedéseket. Továbbra is fennáll ezek veszélye a jegybankban?
− Igen, nem kérdés, hogy ezeket az intézkedéseket a politikai helyzet is befolyásolja. A jegybank a választásokhoz közeledve várhatóan további lépésekkel áll majd elő.
− Arra már többször utaltak, hogy az MNB kibővítheti jelenlegi növekedési hitelprogramját (nhp) a következő hónapokban. Mekkora összeg felett lenne a program veszélyes?
− Úgy vélem, hogy maga az egész program kockázatos, mert egy többszintű hitelpiacot alakít ki. Jelenleg szerintem nincs meglepetés a programban, a bankok felveszik az olcsó pénzt, amire van igény a kis- és középvállalatok részéről. Az már más kérdés, hogy ez a pénz mennyire hasznosul majd produktív beruházások formájában. Az nhp szerintem csak hosszabb távon kockázatos, azonban ha lényegesen nagyobbra növelné az összeget az MNB, akkor elérhetne veszélyes mértéket az intézkedés.
Nem jön össze a befektetésre ajánlott kategória
− Mit gondol Magyarország hitelminősítői kilátásairól? Sokak szerint lassan felminősítéseknek kellene jönni.
− Az adósság stabilizálása, a költségvetési hiány kordában tartása és az enyhe gazdasági növekedés azt jelenthetik, hogy a következő időszakban a mostani szinten marad a magyar besorolás. Ugyanakkor arra számítok, hogy a befektetésre ajánlott kategóriába nem tud visszakerülni az ország, a hitelminősítők ugyanis ezzel reagálnak az utóbbi évek unortodox gazdaságpolitikájára. További leminősítéssel csak akkor számolnék, ha a pénzügyi stabilitás bizonytalanná válna, a kormány elvétené a 3 százalék alatti hiánycélt vagy valamilyen külső sokk miatt jelentős tőkekivonás indulna meg a magyar piacról.
− Sokak szerint Magyarország lehet a legnagyobb vesztese annak, ha a Fed elkezdi csökkenteni havi eszközvásárlásait. Egyetért ezzel?
− Nem, ez nem így van. Egyrészt a magyar kötvénypiac nagyon sokszínű, rengeteg külföldi szereplő van, akik nem hiszem, hogy egyszerre indulnának kifelé, másrészt pedig az utóbbi években a piac többször próbálta negatívan megítélni Magyarországot, de ezen sok szereplő veszített, ezért most nem fogják ezt a nagy kockázatot vállalni.
− A magyar kötvénypiac jelentős szereplője a Franklin Templeton, amely a magyar államadósság több mint tíz százalékát tartja a kezében. Lehet veszélye egy ilyen helyzetnek?
− Nem, az ilyen nagy szereplők jelentős hatást gyakorolhatnak ugyan egy-egy piacra, de az ő portfóliójukban elenyésző a magyar állampapírok aránya. Éppen ezért nem érdekli őket a pillanatnyi volatilitás a piacon, egyszerűen csak a lejáratig tartják majd a papírjaikat.
− A régió néhány országában politikai botrányok borzolták a kedélyeket a közelmúltban, Csehországban és Bulgáriában is kormányváltás volt. Ez a politikai kockázat veszélyezteti a régió stabilitását?
− Nem igazán, alapvetően továbbra is nagyon erős szociális ellátó rendszerek vannak Kelet-Közép-Európában. Véleményem szerint nem lehet átfogó okot mondani ezekre a politikai feszültségekre, minden ország más és más.