magyarországi jogállamisági vita legutóbbi fejezete, hogy az uniós nagykövetek múlt hét csütörtöki találkozóján Franciaország és Németország, az EU két legbefolyásosabb tagállama közölte, azt szeretné, ha az Európai Bizottság új értékelést készítene az eddigi magyar erőfeszítésekről, és figyelembe venné az utóbbi hetekben végrehajtott reformokat, írtuk meg. A franciák és németek álláspontja szerint a pénzmegvonás csak tovább mélyítené a tagállamok közti megosztottságot, az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben.
A Politico szerint hiába nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a két ország hazánk ügyében, a Bizottság továbbra is indokoltnak tartja a 7,5 milliárd euró befagyasztását. Magyarország bár módosított korábbi tájékoztatásán és ezáltal tett további lépéseket a támogatások folyósítása felé – írta a levélben Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa, de ezek az adatok „nagyrészt megegyeznek a Bizottság rendelkezésére állókkal”. Hahn hangsúlyozta, a „gyengeségek és kockázatok” továbbra is fennállnak.
Keménymag
Az EU-tagállami közül többen is bíznak abban, hogy a bizottság végül csökkenti a megvonni kívánt támogatások összegét, hiszen álláspontjuk szerint az Orbán-kormány több, fontos kérdést is tisztázott, amit Brüsszel kifogásolt és feltételéül szabott az utalás előtt. Arról szintén ez a lap írt nemrégiben, hogy az EU két legbefolyásosabb tagállama mellett, több más uniós ország sem osztja a bizottság álláspontját Magyarországról.
Sőt, egyes brüsszeli diplomatáktól úgy értesültek, hogy kialakult egy közép- és kelet-európai "keménymag", akik szintén ellenzik a Bizottság javaslatát a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról. A diplomaták azt sem tarták kizártak, hogy nem lesz minősített többsége a pénzeszközök felfüggesztésének a Tanácsban, mivel Olaszország is új értékelést követel Magyarország esetében.
Egy másik magas rangú uniós diplomata szerint ugyanakkor „teljes katasztrófa” lenne, ha nem sikerül minősített többséget szerezni a kondicionalitási eljárás alkalmazásához. Ez kudarcot jelentene az EU legújabb kísérletében, amellyel a demokratikus visszalépések ellen próbál fellépni.
Ezt támasztja alá, és árnyalja azt a képet, hogy kik vannak Magyarország mellett, hogy pénteken este Anna Lührmann német EU-ügyi államminiszter azt írta ki a Twitter-falára, hogy egyetértenek a bizottság álláspontjával.
The rule of law lies at the core of our European unity and solidarity. @EU_Commission has just concluded that Hungary‘s remedial measures are insufficient to protect ???????? funds. We support Commission‘s proposal to withhold funds for Hungary as long as they remain at risk.
— Anna Lührmann (@AnnaLuehrmann) December 9, 2022
Magyarország minden vállalást teljesített, amiben megállapodott az Európai Bizottsággal, írta már Orbán Viktor a Facebook oldalán szombaton. A miniszterelnök rámutatott: a brüsszeli bürokraták újabb feltételeket támasztanak, "ránk akarják erőltetni az akaratukat a bevándorlás, a szankciók és a gender kérdésében is." "Magyarország teljesíti a vállalásait, de a bevándorlás, a gender és a szankciók kérdésében nem Brüsszel, hanem a magyar emberek érdekeit képviseljük" - szögezte le a kormányfő a közösségi oldalán.
Az idő közben fogy, hiszen december 19-éig le kell zárni a jogállamisági eljárást, ha pedig addig nem születik döntés, egyszerűen elévül a mechanizmus, és a pénzeszközöket nem fagyasztják be. Érvényes határozathoz az EU-s országok minősített többségére van szükség, ehhez legalább 15 országnak a hozzájárulása kell, valamint a határozatot támogató tagállamoknak az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell, hogy képviseljék.
Orbán részvételével ülésezhetnek napokon belül
Mint ismert, az Európai Bizottság szeptemberben jelentette be, hogy a jogállamisági eljárás keretében felfüggesztik a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, vagyis 7,5 milliárd eurót. Azóta azonban több jogszabályt is elfogadott a magyar Országgyűlés, ezért az uniós tagállamok pénzügyminiszterei azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy frissítsék javaslatukat.
A brüsszeli lap szerint minden jel arrafelé mutat, hogy a tagállamok csökkentenék a Magyarországra kiszabott büntetést, ha az Orbán-kormány feladja vétóját az Ukrajna támogatását szolgáló közös hitelfelvétel, valamint a globális minimumadó terén. Mivel a tét nem kicsi, ezért az is egy elképzelhető forgatókönyv, hogy a végső tárgyalást a kormány- és államfők folytatnák le a december 15-i csúcstalálkozón. A Napi.hu forrásai szerint vagy egy újabb Ecofin ülés következik december 12-én, esetleg 13-án, vagy egyenesen az Európai Tanács december közepén esedékes ülésére teszik át a vita lezárását, melyet akár maga Orbán Viktor miniszterelnök is kezdeményezhet.