Megdöbbentő adatokkal állt elő az EB: az EU munkaképes korú lakosságán belül mintegy 70 millióan nem rendelkeznek kielégítő írás-olvasási és számolási készségekkel, míg a 16-74 éves európai népesség 45 százaléka az alapvető digitális képességeknek sincs birtokában. Eközben az uniós munkáltatók 40 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget okoz számára megtalálni a növekedéshez és a fejlesztéshez szükséges képzett munkaerőt. A bizottság hangsúlyozza, hogy a hiányos képzettség problémaköre összeurópai baj, egyaránt sújtja a fejlett országokat is - még ha több kelet- és dél-európai tagállamban az átlagnál rosszabb is a helyzet.

Súlyos anomáliákról ad számot az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) felmérése is, amelyek alapján általános probléma az EU-ban a "szakismereti eltérés": magyarán a magas munkanélküliségi ráta mellett magas az álláshelyek üresedési rátája is, mivel a munkakeresők jelentős része - megfelelő képzettség híján - nem képes betölteni a felkínált pozíciókat. Az adatok nem csak alul-, hanem túlképzettek tömegéről is tanúskodnak: a 2008-as válság után 30 százalékra, az 1990-es években mértnek majdnem a kétszeresére ugrott azoknak a pályakezdőknek az aránya, akik túlképzettségük miatt nem boldogulnak a munkapiacon.

Azokat is nyomasztják a gondok, akik dolgoznak: az unió magasan képzett fiatal munkavállalóinak 25 százaléka túlkvalifikált jelenlegi pozíciójához képest, ezzel szemben az összes alkalmazott 26 százaléka jelentősen alulképzett az általa végzett munkakört nézve - ami viszont a cégek termelékenységét veti vissza. Összességében a munkavállalók 42 százalékának kevés a lehetősége, hogy képesítésének megfelelő munkát találjon.

Ehhez már kevés egy huszadik századi agy

A technológiai fejlődés és a globalizáció nem csak a hétköznapokat, hanem a tanulást, a munkát és az üzleti életet is forradalmasította. Korunkban a növekedés és a versenyképesség motorját  a magas képzettséget igénylő, magas hozzáadott értékű munkahelyek jelentik - fejtegette egy szakmai fórumon Marianne Thyssen (képünkön) az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja.

Tekintettel arra, hogy a humán tőke a prosperitás legfontosabb eleme, miközben uniós polgárok milliói számára jelentenek akadályt a képzettséggel összefüggő problémák, a bizottság "New Skills Agenda for Europe" címmel egy 10 pontból álló akcióterv bevezetését kezdeményezi az elkövetkező két évre, hogy elősegítse a szakképzés fejlesztését és a munkahelyteremtést - jelentette be az uniós biztos.

Az új felhívás nyomán a tagállamok mellett az érintettek bevonását is kezdeményezik: a munkaadók és a szakszervezetek, a munkaügyi központok és az oktatási-, szakképzési intézmények és vállalkozások részvételét is ösztönözni fogják. A program három fő célja a készségek szintjének és minőségének fejlesztése, a képzettség munkaerő-piaci relevanciájának elősegítése, emellett pedig az új ismeretek "láthatóvá", összehasonlíthatóvá tétele.

Garantálnák az alapkészségek elsajátítását

Az első beavatkozási pontban a bizottság igyekszik garantálni, hogy a tagállamokban az alulképzett felnőttek elsajátítsák az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek alapvető szintjét. A munkaerőpiac egyre gyorsabb változásait lekövetve felülvizsgálnák és korszerűsítenék az Európai Képesítési Keretrendszert, valamint az Europass Keretrendszert is. Az it-tehetségek felkutatását segítve létrehoznának egy "digitális koalíciót" a tagállamok, az oktatási intézmények és az iparági szereplők részvételével, továbbá szektorális együttműködést kezdeményeznek több iparágban a képzettségi követelmények, változások és hiányosságok felmérése - a képzettségekkel kapcsolatos vállalati intelligencia -, fejlesztése érdekében.

Programot kezdeményeznek a "munkaalapú tanulás" és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése érdekében. A bizottság felülvizsgálja és korszerűsíti a kulcskompetenciákkal kapcsolatos ajánlását és törekszik az új készségeket elsajátítók számára, a munkaerőpiac szempontjából is releváns elismerési rendszert meghonosítani.

Lényeges elem a migránsok képzése

Az akcióterv lényeges eleme a migránsok és menedékkérők képzése, illetve képességeik felmérése, beazonosítása az érkezésüket követő lehető legkorábbi pillanatban. Az új tervhez kötődő forrásokat tagállami hatáskörben lehet majd elkölteni, míg az EU iránymutatást ad a pénzek hatékony felhasználása érdekében.

Az új program hátterében az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Európai Beruházási és Fejlesztési Alap áll, amelyek a 2014-2020-as időszakban több, mint 30 milliárd eurót fordítanak a képességek fejlesztésére. Ezen felül a szociális alapból mintegy 79 milliárd euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az oktatás, az élethosszig tanulás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás céljaira. A határokon átívelő projektekre az Erasmus+ program alapjából is lehet majd támogatást igényelni, összesen 15 milliárd euró értékben.

Kemény dió az integráció - de fontos

Thyssen elmondta, a programterv egyik speciális eleme a bevándorlók és menedékkérők képzésének segítése. Bár a jelenlegi migrációs hullám kezelése óriási kihívást jelent, s több tagállam nem mutat hajlandóságot a befogadásra, az Európai Bizottság kötelességének érzi a menekült státusúak integrációját, továbbá lehetőséget is lát az újonnan érkezőkben.

Európában a gazdasági bajok egyik fő forrása, hogy a munkaképes korú lakosság létszáma folyamatosan csökken, s egyre kevesebb dolgozóra egyre több olyan ember jut, akinek eltartását a szociális ellátórendszer kénytelen magára vállalni. Az európai munkaerőpiacnak több emberre van szüksége, mivel a munkaerőhiány egyre növekvő fenyegetést jelent.

Az EU segít a tagállamoknak a menedékkérők integrációjában, amelynek nagyon fontos eleme, hogy hozzáférjenek a munkaerőpiachoz. Ugyancsak szükséges felmérni a bevándorlók képzettségét, s a lehető legkorábbi időpontban kideríteni, hogy milyen képesítésre, vagy - elsősorban nyelvi - tréningekre van szükségük, illetve mik az igényeik, s ha szükséges, továbbképezni őket. Nagyon fontos, hogy szakismereteik egybevethetőek legyenek az európai követelményekkel, illetve prezentálni és dokumentálni tudják a készségeiket - fogalmazott a biztos.

Az EU nem kívánja meggyőzni a tagállamokat a menedékkérők befogadásáról, ám ahol élnek, ott a társadalom érdeke integrálni őket. Fontos, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon és ne függjenek a szociális ellátórendszertől. Szerinte ez mindenkinek az érdeke.

Pont a bezárkózók lesznek nagy bajban

A világ egyetlen régiójában sem fogy úgy a népesség, mint Kelet-Európában - idézi a Portfolio.hu, a Financial Times FT Data blogját. Az ENSZ becslései szerint 2015-ben nagyjából 292 millió ember élhetett Kelet-Európában, ami 18 millió fővel - 6 százalékkal - kevesebb, mint az 1990-es évek elején. A népességcsökkenés legfőbb oka a kivándorlás, de ezen túlmenően az is hozzájárul, hogy az otthon maradtak egyre kevesebb gyereket vállaltak.A késő '80-as években a kelet-európai nők termékenységi rátája (a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) 2,1 volt, ami tíz évvel később 1,2-re zuhant. Bár más országokban, mint például Németországban is hasonló mértékben esett vissza a termékenységi arányszám, ez sokkal nagyobb hatással volt azokra az országokra, amelyek nem tapasztaltak hasonló mértékű bevándorlást. A helyzet odáig romlott, hogy az 1990-es évek közepe óta a legtöbb kelet-európai országban a halálozások száma meghaladja a születésekét.Az OECD szerint e folyamatok kisebb munkaképes korú népességet, a képzett fiatalok elvesztését, illetve munkaerőhiányt vetítenek előre.