Szerdán az addig békésen, 30 eurós megawattonkénti ár körül mozgó meghatározó európai tőzsdei gázár hirtelen emelkedni kezdett, majd a folyamat felgyorsult, estére már 40 fölött volt az. A másnapi kereskedés elején volt még egy utolsó ugrás 42 euróig, ott azonban megfordult az irány, erős erős, majd kisebb hullámzásokkal esni kezdett az ár, a hetet végül 35 eurón zárta.
Rövid távon robbanás, hosszabb távon alig látszik
Átlagos esetben ez bármilyen piacon extrém ármozgásnak tűnne, azonban, ha az európai gázár alakulásának egyéves trendjét nézzük, a mostani kiugrást észre sem lehet venni a grafikonon, és ez már sokat megmagyaráz.
Tavaly ugyanis az európai ellátás nagyjából 40 százalékát kitevő orosz import nagy részét le kellett cserélni jórészt más kontinensről érkező cseppfolyósított (LNG) gázra, ami a folyamat hirtelensége és az átmeneti technikai kihívások miatt soha nem látott árrobbanást eredményezett.
A tavalyi rémálom
Az évekkel ezelőtt még 20 euró körüli, majd a járvány idején 10 euró alá csökkenő árat az oroszok a kínálat visszafogásával már a háború előtt felverték 100 euróig, ijesztésképpen, de a kontinens nem hátrált meg: a háború megindulása után pár hónappal jött a váltás, az ár 300 euró fölött tetőzött, nagyjából tavaly ilyenkor. A piac törvényei szerint azonban az eladóknak megtetszett az új piaci rés és persze az égben lévő ár, ontani kezdték az LNG-t.
A 100 eurós szint alá év végén tért vissza az ár, márciusban már a 40-55 eurós sávban ingadozott, május végén pedig 30 euró alá süllyedt, amit sokan nem tudtak elképzelni korábban, mert nem hittek abban, hogy az NLG technológia már jól működik, az európai infrastruktúra gyorsan kiépül.
Kísértenek az emlékek
A piac úgy tűnt, hogy megnyugodott, viszont időnként sor kerül egy-egy a mostanihoz hasonló hevesebb emelkedésre, ezek azonban rövid ideig tartattok. Az ok általában egy spekulatív pozíció zárása, vagy egy piacot érintő hír volt, ami a tavalyi magas árra még emlékező piacon az ilyenkor szokásosnál hevesebb, a tavalyi árhoz képest ugyanakkora eltörpülő reakciót váltott ki.
Az egyik ilyen alkalom akkor volt, amikor felmerült a legnagyobb hollandiai gázmező bezárása, miután ott a kitermelés földrengéseket, környezeti károkat okoz. A kitermelést mennyiség azonban már most olyan alacsony, hogy ennek alig van tényleges piaci hatása, így az ár hamar vissza is esett. Most szerdán arra a hírre robbant fel az ár, hogy az ausztráliai NLG infrastruktúrát működtető dolgozók sztrájkolhatnak.
Gyors megnyugvás, telt tárolók
Egy ilyen sztrájk hatása nem szokott jelentős lenni, pláne egy ilyen, most érzékeny, mondhatni stratégiai iparágban, ahol ausztrál állam is érdekelt abban, hogy gyors megegyezés jöjjön létre. A piac, mint látjuk hamar meg is nyugodott, pláne, hogy az európai gáztárolók gyakorlatilag tele vannak 90 százalékhoz közelítő szinten, amire még sosem volt példa augusztusban. Jöhet a tél, komolyabb hiány nem tud előállni.
Ismert jelenség
A heves mozgásokat a grafikonra nézve indokolja az, hogy a korábbi jóval nagyobb mozgásokhoz képest eltörpülnek, így a hirtelen vásárolni akarókat nem zavarja, ha 30 euró helyett 40 ért vesznek, mondván, hogy tavaly 300 fölött volt az ár, ahhoz képest ez jelentéktelen hatás. Ezt a jelenséget egyébként nagy zuhanást elszenvedő részvényeknél is meg lehet figyelni, még akkor is, ha tartósan alacsonyan marad az áruk: egy ideig nagyok a felpattanások, mivel a résztvevők még a korábbi, magas ár hatása alatt vannak.
Csökkenő csúcsok
Egy biztató jel ugyanakkor jól látszik a grafikonon: a nagy felpattanások egyre alacsonyabb csúcsokat eredményeznek, minden alkalommal valamivel kisebb az említett hatás. Előre nem látható tényezők persze még felmerülhetnek, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az ár beáll egy sávba, ahol lassan csökkennek a kilengések, különösen akkor, ha a soron következő tél érdemi áremelkedés nélkül lezajlik.