Az gazdasági kooperációról és az uniós integráció koordinálásáról fogadott el 115 pontos akciótervet hat nyugat-balkáni ország vezetője - tudósított a bne InttelliNews kelet-európai régiós hírportál. A tervek megvalósulásával nagy lépést tennének előre abba az irányba, hogy legalább gazdasági terén visszahozzák a régi Jugoszlávia kínálta integrációt.

Az elképzelés magában foglalja, hogy közös gazdasági térséget alakítanak ki, amely megkönnyíteni az üzleti vállalkozások határokon átnyúló tevékenységét. Ugyanígy megtisztítanák az utat az emberek szabad áramlása előtt. Mindettől a gazdasági növekedés felgyorsulását és a foglalkoztatás bővülését várják. Az akciótervet a felek júliusi trieszti csúcstalálkozóján elfogadott határozat alapján fogadták el.

Szinte a régi csapat

A volt Jugoszlávia tagállamai közül hiányzott az időközben EU-taggá vált Szlovénia és Horvátország, azonban Albánia belépett Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia mellé. A mostani informális tanácskozásnak az albániai Durres városa adott otthont. Az egyeztetésen részt vett Johannes Hahn, az Európai Bizottság EU-bővítésért felelős biztosa és Cyril Mullet, a Világbank elnökhelyettese. A környéket jelentős rendőri és katonai erők biztosították.

Az akcióterv célja, hogy vonzóbbá tegye a térséget a befektetőknek és utat nyisson az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a képzett munkaerő szabad mozgása előtt - derült ki a vendéglátó Albánia kormányának a találkozó után kiadott állásfoglalásából, amely mintha egy EU-s szakszöveg átvétele lenne.

Nem csak beszélnek

Mindezt komolyan gondolják: olcsóbbá fogják tenni a részt vevő országok közti kereskedelmet, továbbá radikálisan leegyszerűsítik a határátlépéssel kapcsolatos adminisztratív procedúrát. Olyan egyesített mechanizmusokat léptetnek érvénybe, amelyek csökkenthetik a logisztikai költségeket. Hahn a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy az EU szerint szükség van a nyugat-balkáni egységes gazdasági térség létrehozására.

Az olaszországi Triesztben többéves programot fogadtak el az érintett országok vezetői. Ez nem csupán a regionális gazdasági térség létrehozását jelöli ki célul, hanem közlekedési hálózatuk egyesítését is. Ettől minden szépet és jót várnak: a vállalkozókedv erősödését, barátságos üzleti környezetet, a tudásalapú gazdaság terjedését és versenyképesség javulását.

Ami hiányzik a pakkból, az a vámunió, pedig több vezető felvette, hogy támogatná ennek létrehozását. Szakértők szerint az együttműködés erősítése enélkül is feltámaszthatja a nyugat-balkáni országok szétzilált egymás közötti kereskedelmét. Ezzel kapcsolatban Hahn emlékeztette a részt vevő országok vezetőit, hogy miközben az EU-val folytatott kereskedelmük egy évtized alatt 2016-ra duplájára, évi 44 milliárd dollárra nőtt, egymás közötti kereskedelmük stagnált.

Még egy tárgyalás

Újra tárgyalóasztalhoz ül a héten Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfő Brüsszelben, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon - jelentette az MTI. A koszovói vezető július közepén jelentette be, hogy az eddig miniszteri és szakértői szinten tartott egyeztetést államfői szinten folytatják augusztus végén. Szerinte már csak néhány megállapodást kell aláírnia a két félnek, sok kérdésben megegyeztek egymással.

Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások; egyebek mellett abban egyeztek meg, hogy Koszovó területén létrehozzák a szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, ám ez mindmáig nem történt meg. Ugyanakkor Belgrádban úgy vélik, hogy az EU, bár nem mondja ki, de az ország EU-csatlakozásának feltételeként kezeli a szerb-koszovói kapcsolat rendezését.