Németországban indul a legújabb kísérlet az univerzális állampolgári alapjövedelem vizsgálatára. A cél ugyanaz, mint a korábbi próbálkozások esetén: ki kellene deríteni, milyen hatással járna, ha az embereknek állampolgári jogon havi rendszeres jövedelmet utalnának. A német tesztben a gazdaságra és a jogosultak magatartására gyakorolt hatást is vizsgálnák - derül ki World Economic Forum internetes oldalán megjelent ismertetőből. A kísérletet a DIW gazdaságkutató intézet 140 ezer egyéni támogatásból gyűjtött forrásából finanszírozzák.
A kísérlethez német alapossággal látnak hozzá. Két csoport lesz: 120 önkéntes havi 1200 eurót (421 ezer forint) kap három éven keresztül. Ez az összeg éppen hogy csak több a németországi szegénységi küszöbnek megfelelő összegnél. Ezzel egyidejűleg 120 olyan önkéntes életét is nyomon követik, aki nem részesül ebben a jövedelemben. Az összes résztvevővel hosszú kérdőívet töltettek ki, amelyben számot adtak életükről, munkájukról, érzelmi állapotukról, hogy a teszt végén minden részletre kiterjedően elemezhessék az univerzális alapjövedelem hatását.
Késhegyig menő vita
Az alapjövedelemről évek óta éles vita folyik a kezdeményezés támogatói és ellenzői között. Az előbbiek szerint csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket és javítaná az emberek biztonságérzetét, mivel pénzügyi stabilitást biztosítana nekik. Az ellenzők, szerint túl sokba kerülne az állami költségvetésnek és arra ösztönözné az embereket, hogy ne vállaljanak munkát (vagy legalábbis nagyon válogatósak legyenek, hogy mit vállalnak el).
A vita eredőjeként az elmúlt években a pénzügyi válság és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek nyomán nőtt az univerzális alapjövedelem népszerűsége egyes nyugati országokban. Jürgen Schupp, a német kísérlet vezetője azt mondta a Der Spiegelnek, hogy növelni akarják a vita színvonalát azzal, hogy újabb tudományos, kísérlettel igazolt bizonyítékokat kreálnak az alapjövedelem hatásairól.
Jöjjenek a tények!
Az univerzális alapjövedelemről folyó vita eddig alapvetően jobb esetben filozófiai szalonokban folyó eszmecsere, rosszabb esetben késhegyig menő hitvita volt - fejtegette Schupp. Mindkét oldalon megcsontosodott kliséket állítanak szembe egymással. A támogatók szerint az emberek tovább fognak dolgozni a havi fix ellenére, de a nagyobb biztonság kreatívabbá teszi őket és nem fordulnak szembe a demokráciával. Az ellenzők szerint nem fognak dolgozni, otthon fognak heverni a kanapéjukon, gyorskajával teszik tönkre az egészségüket és tévésorozatokon fognak elhülyülni.
Ráadásul e sztereotípiák alapján végeztek a gazdasági hatásokat vizsgáló szimulációkat, hogy fogalmat alkossanak az alapjövedelem költségeiről és hozamairól. Ezen a helyzeten akarnak javítani az új kísérlettel, oly módon, hogy empirikus bizonyítékokkal helyettesítik a hittételeket, amivel javulhat a vita színvonala.
Finnországban 2017-2018-ban kétezer ember részvételével végeztek egy kísérletet. A résztvevők 560 eurót kaptak havonta. A tesztet azzal zárták le, hogy az emberek jobban érezték magukat a stabil jövedelemnek köszönhetően, de a viszonylag alacsony havi fix nem ösztönözte őket arra, hogy munkát keressenek.