Az elmúlt évek, vagy talán évtizedek egyik állandó feszültségforrása volt az Egyesült Államok és Mexikó határa, mivel a közép-amerikai országokból részben az ottani politikai instabilitás, részben a nagyfokú szegénység miatt rengetegen akartak a gazdag Egyesült Államokba jutni, ahol még az illegálisan belépők is sokszor megtalálták számításaikat, ráadásul idővel legalizálhatták is státuszukat.

Régebben sok mexikói is próbálkozott, ám az ő számuk csökkent, mivel az ország gazdasága viszonylag jól fejlődik már hosszabb ideje, és bár az ott elérhető bér csak nagyjából negyede az amerikainak, viszont az árszínvonal is alacsonyabb valamivel, a munkanélküliség pedig hosszú ideje csökkenő tendenciát mutat. 

Kapcsolódó

Eleve logikus, hogy az amerikai cégek a szomszéd országba telepítik a gyártást, ahol jóval kisebb a munkaerőköltség. Hosszú ideig azonban nem ez volt az elsődleges trend, mert Kínában még sokkal olcsóbban lehetett termelni, a távolról való szállítás nem okozott gondot vagy jelentős többletköltséget.

A helyzet a kínai bérek növekedésével már kezdett változni, de maradtak még kedvező ázsiai befektetési célországok alacsony bérrel.

A Covid-járvány által okozott fennakadás, amely az ellátási láncokat súlyosan megzavarta, felértékelte a piachoz közeli termelést úgy Európában, mint Észak-Amerikában. A hatalmas piaccal rendelkező gazdag Egyesült Államok esetében logikus a déli szomszéd, mint a beruházások színhelye, hiszen logisztikai problémák sem merülnek fel.

A termelés úgy fel is futott a közelmúltban, hogy Mexikó egyenesen munkaerőhiánnyal küzd egyes szektorokban és térségekben.

Már Mexikóban is megtalálják a számításaikat

Ez lehetővé teszi, hogy a közép-amerikaiak is letelepedjenek, illetve munkát vállaljanak Mexikóban, és ne ostromolják tovább az amerikai határt, ahol időközben megszigorodott a határvédelem: az érkezőket visszaküldik, sokakat pedig kiutasítanak. A Reuters egy hondurasi fiatal munkás esetét említi, aki még tinédzser korában elmenekült hazájából, ahol egy drogbanda akarta beszervezni.

Bejutott az USA-ba, de 2014-ben kiutasították, majd még egyszer próbálkozott, végül 2020-ban másodszor is ugyanígy járt.

Ezek után 2021-ben Mexikóban kapott menedéket az ENSZ menekültprogramjának segítségével, és elhelyezkedett egy amerikai fémfeldolgozó cég ottani üzeménél. A fizetése a mexikói  megélhetésen túl lehetővé teszi, hogy egy szerény összeget otthon maradt rokonainak is küldjön havonta.

Abban az évben összesen 27 ezer embert fogadott be Mexikó, a legtöbben

 

  • Honduras;
  • Venezuela;
  • Salvador;
  • Haiti;
  • és Kuba polgárai.

 

A német Continental autóalkatrész-gyártó guadalajarai üzemének gyártócsarnoka 2022. szeptember 21-én
A német Continental autóalkatrész-gyártó guadalajarai üzemének gyártócsarnoka 2022. szeptember 21-én
Kép: Getty Images / Bernd von Jutrczenka

Mexikóban évente egymillió munkahely létesül a mostani fellendülésben: a munkaadók 85 százaléka jelezte, hogy nehézségei adódnak a toborzásnál. Ez egyrészt felfelé mozdítja a béreket, akárcsak nálunk, az európai volt kommunista térségben, és erre még bőven adott a lehetőség, ugyanis még mindig megéri a cégeknek, ha az amerikai fizetés negyede helyett annak a harmadát adják.

Szabályozott bevándorlás

Mexikó programot is szervez, amelynek során rendezetten fogadnak bevándorlókat különböző országból, ami azért sem gond, mert nincsenek nagy különbségek az érkezők és a mexikóiak között: ugyanúgy a spanyol az anyanyelvük, így fel sem tűnik, hogy külföldiek. Guatemala kormányával például évi 20 ezer ember fogadásáról írt alá egyezményt Mexikó, és hasonlót terveznek Honduras és Salvador esetében is. 

Ha a folyamat tartós lesz, egyrészt csökken az USA határaira irányuló nyomás, másrészt Mexikó közepesen fejlett országgá válik, sőt, akár még ezen is túlléphet.

Lévén a világ tizedik legnagyobb lakosságú országa 130 millió fővel, ez már a világgazdaság szintjén is érezhető kedvező folyamat lehet.

 

 

 

Nem alkalmazhat többé olcsó munkaerőt az Apple

Az Apple 25 millió dolláros egyezségben állapodott meg az Egyesült Államokkal a bevándorlók alkalmazása miatt. A büntetést azért kell kifizetnie a cégnek, mert hátrányosan különböztette meg az amerikai munkavállalókat, akik helyett bizonyos állásokra inkább bevándorlókat vett fel. Bővebben --->