Valdis Dombrovskis, a brüsszeli testület emberközpontú gazdaságért felelős alelnöke a fiatalok munkanélküliségének megszüntetésére irányuló intézkedéscsomaggal összefüggésben az MTI tudósítása szerint elmondta: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az ifjúsági munkanélküliség uniós átlaga meghaladta a 15 százalékot 2020 áprilisában, így még fontosabbá vált az európaiak következő generációjának támogatása.

A szerdán előterjesztett javaslatok azt is meghatározzák, hogy milyen uniós források állnak a tagállamok rendelkezésre az ifjúsági foglalkoztatás fellendítéséhez - Valdis Dombrovskis. A négy pillérre épülő intézkedéscsomag hidat alkot a munkavállaláshoz a következő generáció számára. Egyrészt megerősíti a 15 és 25 év közöttiek munkavállalási lehetőségeit, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre, másrészt a szakképzések vonzóvá és korszerűbbé tételét célozza, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzéseket tesz lehetővé.

Kapcsolódó

A bizottság emellett sürgeti a tagállamokat, hogy a helyreállítási alap és a jövőbeli uniós költségvetés révén rendelkezésre álló források felhasználásával növeljék az ifjúsági foglalkoztatásra fordítandó támogatást.

A készségeket is fejleszteni kell - nemcsak a fiataloknál

A testület ugyancsak szerdán bemutatott másik programjavaslatának célja az elhelyezkedéshez szükséges készségek fejlesztése a zöld- és digitális gazdaságban. A program ambiciózus mennyiségi célkitűzéseket határoz meg a következő 5 évre a készségek fejlesztése és az új készségek elsajátítása tekintetében, és e célok megvalósítására 12 intézkedést vázol fel, amelyek az elhelyezkedéshez szükséges készségek fejlesztésére összpontosítana.

A javaslat alapján 2025-ig 540 millió felnőttképzési tevékenységet kellene megvalósítani, ebből 60 millió képzésnek az alacsony végzettségű felnőttekre kell irányulnia és 40 millió képzést kell szervezni a munkanélküliek számára. Az alapvető digitális készségekkel rendelkező felnőttek számát a tervek szerint 230 millióra kell növelni.

Ennek egyik lépéseként ma már útjára is indították az új Europass-platformot. A 29 nyelven elérhető platform mostantól útmutatást kínál az önéletrajzíráshoz, személyre szabott állásokat és tanulási lehetőségeket ajánl, valamint információkkal szolgál a készségek terén tapasztalható tendenciákról.

Miért van erre szükség?

Az Európai Bizottság azért tett javaslatot a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, mert - ahogy a 2008-as válság idején - attól tartanak szakemberek, hogy a koronavírus-járvány hatása a munkaerőpiacon elsősorban a fiatalokat fogja érinteni. A 2008-as válság idején ugyanis az ifjúsági munkanélküliségi ráta a 2008-as 16 százalékos szintről 2013-ban 24,4 százalékra emelkedett, ami rekordszintet is jelentett. 2019 végére a fiatalok körében 14,9 százalékosra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a 2013-as csúcs után történelmi mélypont lett, ám ez még így is a duplája volt az átlagos munkanélküliségnek.

2020 áprilisában az EU-ban az állástalan fiatalok aránya 15,4 százalékra emelkedett, de sokan attól tartanak, hogy ez az arány tovább emelkedik.

Honnan lesz a pénz?

Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a járvány kezelésére jelentős összegeket biztosított a tagállamok számára, most viszont célzott kezdeményezésekkel ösztönzik a tagállamokat, hogy legalább 22 milliárd eurót költsenek a fiatalok foglalkoztatásának támogatására. A készségfejlesztési program célkitűzéseinek eléréséhez pedig az EU-nak évente mintegy 48 milliárd eurónyi állami és magánberuházásokat kellene végrehajtani a készségfeljlesztések terén.

Az Európai Bizottság háttéranyagából kiderül, hogy mindezekre a keretet az új generáció EU (NextGenerationEU), a 2021-27 közötti időszak költségvetése keretében pedig olyan eszközök biztosíthatnak forrásokat, mint az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+; javasolt költségvetés: 86 milliárd euró), Erasmus (javasolt költségvetés: 26 milliárd euró), az InvestEU befektetési program szociális beruházásokra és készségekre vonatkozó kerete (javasolt költségvetés: 3,6 milliárd euró), az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy a Digitális Európa Program (javasolt költségvetés: 9,2 milliárd euró).

Emellett a bizottság szerint a gazdaság fellendülését és ellenállóképességének javítását célzó közberuházásokat és reformokat támogató 560 milliárd eurós eszköz (RRF) is példátlan lehetőségeket biztosít ilyen reformok megvalósítására, de a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére és a készségfejlesztésekre a következő hétéves költségvetésben az Európa Szociális Alap Plusz (ESF+) is 86 milliárdos kerettel áll rendelkezésre.

Rövid távon a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére a REACT-EU révén a jelenleg futó, 2014-2020-as költségvetés keretében a kohéziós programokban rendelkezésre álló 55 milliárd eurót is fel lehet használni, illetve az Európai Szociális Alap is biztosít forrásokat ilyen célra.