Először fordul elő a Lengyelországot vezető nagyobbik kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) 2015. őszi hatalomra kerülése óta, hogy a párt tipikus választói, akik a zsebük után szavaznak, elbizonytalanodtak abban, hogy érdemes-e kitartaniuk a PiS mellett - írja Aleks Szcerbiak, Nagy-Britanniában dolgozó lengyel politológus professzor a Notes from Poland hírportálom megjelent cikkében. Az E-wybory internetes portál szerint, amely összegzéseket közöl a választói preferenciákat mérő közvélemény-kutatásokról, a kormánypárt népszerűségi indexe 2022. januárra 32 százalékra csökkent a 2020 őszén mért 40 százalékról. A különbség a két szám között, hogy az utóbbi elég lenne a parlamenti többség megszerzéséhez, míg az utóbbi messze van ettől.

A CBOS intézet januári közvélemény-kutatása hasonló eredményre jutott: e szerint a megkérdezettek 30 százaléka értékelte pozitívra a kormány teljesítményét, ami a leggyengébb eredmény az elmúlt bő hat évben. Ez tükrözi, hogy a PiS sokasodó politikai problémákkal lépett be az új évbe, egy olyan társadalomban, amelynek tagjait egzisztenciálisan és lelkileg is megviselte a két éve tartó koronavírus-járvány. A helyzetet nehezíti, hogy a kormánypártok parlamenti többsége hajszálvékony, jóindulatú külső támogató pártokon és független parlamenti képviselőkön múlik.

Kapcsolódó

Eközben egymáshoz fűződő viszonyuk sem felhőtlen. A PiS-hez tartozó, pragmatikus Mateusz Morawiecki miniszterelnök és a vele koalícióban kormányzó törpe párt, a Szolidáris Lengyelország euroszkeptikus elnöke, egyben igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro kapcsolata feszült, miközben az utóbbi párt azért ahhoz eléggé nagy, hogy végleg kisebbségbe kényszerítse „nagy testvérét”, ha a kapcsolatuk jóvátehetetlenül megromlana.

Ügyek sorozata

Megoldatlan a varsói vezetés és az Európai Bizottság vitája arról, hogy az utóbbi szerint meg kellene szüntetni a PiS uralma idején felállított legfelsőbb bírásági fegyelmi kamarát, amely biztosítja a parlament befolyását a bírói kar felett, s ezzel felszámolja a hatalmi ágak megosztását, a jog uralmának egyik alapfeltételét. További ügy, hogy az ellenzék Lengyelországban is azzal vádolja a kormányt, hogy közéleti személyiségek megfigyelésére használta fel az izraeli Pegasus kémszoftvert. Végül a lengyelek sem igazán elégedettek azzal, ahogy a kormányuk pandémiát kezeli

Nem ezek az ügyek azonban, amelyek a legnagyobb fejfájást okozzák a kormánynak. Az EU-val folytatott vitáért a kormánypártok támogatói az uniót teszik felelőssé, a Pegasus-ügy ott sem éri el az átlagemberek ingerküszöbét, a járvány kezeléséről meg az a véleményük a lengyeleknek, hogy az ő kormányuk sem ügyetlenkedett többet ezen a téren, mint a világ legtöbb kormánya.

A nagy gond

A varsói vezetés igazi gondja az, hogy az átlagembereket egyre jobban aggasztja az infláció. A fogyasztói árak emelkedése már decemberben 20 éves rekordot döntött 8,6 százalékos növekedéssel, ám januárban tovább romlott a helyzet, miután a pénzromlás üteme elérte a 9,2 százalékot. A Polityka sajtóorgánum megrendelésére a Kantar közvélemény-kutató intézet végzett ezzel kapcsolatban egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a lengyelek 47 százalékát aggasztja a meglódult infláció. Az a veszély fenyegeti a kormánypártokat, hogy az elmúlt évek nagyvonalú szociális osztogatásából származó jövedelememelkedést elnyeli a felpörgött infláció.

A másik probléma, amivel szembe kell nézniük a kormányon lévőknek, hogy a 2022-ben életbe lépett új adórendszer bevezetése kétbalkezesre sikerült. A szabályok olyan bonyolultak, hogy az adószakértők sem teljesen értik azokat, ráadásul voltak olyanok a közalkalmazottak között, akiknek a változás miatt csökkent a bérük. A kormány háza táján most azzal hárítják el az ebből fakadó kritikát, hogy az új rendszer gyerekbetegségeiről van szó, amelyeket néhány hónap alatt korrigálnak.

Gyenge ellenzék

Jó hír viszont a kormánypártoknak, hogy ez ellenzék továbbra is gyenge. Az IBRiS közvélemény-kutatói intézet a Rzeczpospolita napilapnak készített felmérést, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezettek 64 százaléka szerint az ellenzék nem készült fel a kormányzásra.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetője, Donald Tusk, aki 2007 és 2014 között Lengyelország miniszterelnöke volt, főként hívei körében népszerű. Az ingadozó szavazók úgy vélik, hogy szociálisan érzéketlen politikus, szemben a PiS vezetőivel, akiktől nem áll távol az osztogatás. Ezért összességében az látható, hogy bár a kormánypárt szokatlanul nehéz helyzetbe került 2022 elejére, a 2023. őszi parlamenti választásokig még mindez bőven feledésbe merülhet.