Figyelmeztetés érkezett - ez alól Magyarország sem húzhatja ki magát

Az európai országok jó részében erősödött a gazdasági fellendülés, beleértve az összes vezető gazdaságot, az Egyesült Királyságot kivéve. Most fordul elő először a globális pénzügyi válság óta, hogy minden gazdaság növekszik - állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése (REO).

Az IMF szakértői az idei és a jövő évi gazdasági növekedést a novemberi előrejelzéshez képest felfelé módosították szinte minden európai országban. Az eurózónára vonatkozóan például idén és jövőre 0,4, illetve 0,3 százalékkal vár nagyobb tempót, Kelet-Európa 0,7, illetve 0,5 százalékkal nőhet gyorsabban, míg Délkelet-Európa gazdasága 0,6 százalékkal érhet el nagyobb GDP-növekedési ütemet a korábbi előrejelzéshez képest.

Gyorsulás után fék

A térség GDP-je 2017-ben 2,8 százalékkal nőtt a 2016-os 1,8 százalék után, amelyet főleg a belső kereslet húzott: kezdetben a magánfogyasztások, de az utóbbi időben már a beruházások is. Ez az ütem Európa esetében már idén is mérséklődik, 2,6 százalékra, majd jövőre 2,2 százalékra csökkenhet a lendület.

A legtöbb feltörekvő európai gazdaságban erős fellendülés volt, a régióban a GDP-növekedési ráta több mint duplájára, 3,7 százalékra emelkedett a 2016-os 1,6 százalékosról. A bővülés üteme meghaladta a 2017 novemberi előrejelzésben prognosztizáltat is - jegyzi meg az IMF. E térség gazdasága idén 3,1, jövőre 2,7 százalékkal bővülhet.

Közép-Európa gazdasága 4,4, Délkelet-Európáé 5,8 százalékkal nőt. Ennek hátterében főleg az erős fogyasztás áll, amelyet a jelentős bérnövekedések hajtottak, de szerepet játszottak benne az uniós források által generált állami beruházások, valamint a magánberuházások mérsékelt bővülése.

Az IMF ennek kapcsán megjegyzi, hogy 2017-ben Magyarországon és Romániában az uniós források az állami beruházások mintegy felét, más tagállamban körülbelül harmadát finanszírozták. Lengyelországban a növekedést a diszkrecionális költségvetési költekezés, Romániában pedig a prociklikus fiskális politika támogatta.

Azonban e két térségre is igaz, hogy vissza fog esni a bővülés üteme, a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európa esetében például idén 4, jövőre 3,4 százalékra.

Magyarország sem lesz kivétel

Magyarország esetében is igaz, hogy az IMF javított a növekedési prognózisán a tavaly novemberben kiadott előrejelzéshez képest: az ideit 0,4, a jövő évit 0,2 százalékponttal húzták fel. Ugyanakkor még így is igaz, hogy a magyar gazdaság sem lesz kivétel a lassulás alól. A friss prognózis szerint ugyanis a magyar GDP-ütem idén 3,8 százalékra lassulhat a 2017-es 4 százalékról, ami 2019-re 3 százalékra mérséklődhet.

Az infláció a fejlett európai gazdaságokban még mindig mérsékelt, Kelet-Európában viszont kezd erőre kapni, ám a maginfláció - a jelentős béremelkedések ellenére - még így is meglehetősen alacsony. A fejlett európai gazdaságokban a Valutaalap 1,7 százalékos pénzromlási ütemet vár idén és jövőre, az eurózónában pedig idén 1,5, jövőre 1,6 százalékot jósol.

A feltörekvő európai gazdaságokban a pénzromlás üteme idén és jövőre 5,3 százalék lehet, a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európában pedig 2018-ban 2,6, 2019-ben pedig 2,7 százalék.

A bérek emelése

A bérek növekedése Európában jócskán elétr a régi és az újabb tagállamokban: míg sok fejlett európai gazdaságban mérsékelt ütemben emelkedek a bérek, addig az új tagállamokban - köztük Magyarországon - a bérek növekedése jócskán felülmúlja az inflációt. Emögött a különbség mögött az IMF elemzői szerint az áll, hogy a legtöbb fejlett gazdaságban a bérek emelését a termelékenységgel hangolják össze, míg az újabb tagállamokban a termelékenység növekedését meghaladják a béremelések.

Így a fejlett gazdaságokban a vállalatok profitabilitása nagyjából stabil maradt a béremelések ellenére is, míg Kelet-Európában csökkent. Igaz, ezzel együtt a kelet-európai cégek profitabilitása még így is 10 százaalékponttal meghaladja a fejlett európai társaikét.

Minden szép és jó, de csak rövid távon

A kedvező növekedési kilátások azonban csak rövid távon maradnak fenn az IMF szerint, középtávon ugyanis több, főleg lefelé mutató kockázatot látnak az elemzők. A két legfontosabb a globális pénzpiacok túlértékeltsége, valamint a befelé forduló gazdaságpolitikák egyre növekvő tendenciája.

Az IMF szerint az európai piacok a legutóbbi pénzügyi turbulenciákat egészen jól átvészelték, miután a feltörekvő piacokon fennmaradt a tőkeáramlás. A részvénypiacok visszaesés azonban gyakran az alacsony növekedésnek és az infláció előfutára - figyelmeztet a Valutaalap. Miután a kamatok még mindig a nulla közelében vannak és a jegybankok unortodox politikát folytatnak, a további lazítás lehetősége egy újabb sokk esetén meglehetősen csekély, ezért lenne fontos kiépíteni a fiskális politika nagyobb mozgásterét.

Meddig tartható ez fenn?

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy ez a fellendülés - még külső sokkok nélkül is - meddig tartható fenn. Egyrészt a kibocsátási résekre vonatkozó becslések enyhe pangás felé mutatnak a legtöbb gazdaságban, másrészt viszont a munkanélküliségi ráták még mindig magasak, különösen a kulcsgazdaságokban (főleg Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban).

Az IMF szerint az, hogy a fellendülés meddig marad fenn, a beruházások alakulásától függ. A probléma itt a Valutaalap szerint az, hogy a beruházások az elmúlt években általában véve visszafogottak voltak, főként cseréket szolgáltak, ráadásul sokkal gyengébb volt a lendület, mint az 1991-es globális válság után.

Emellett a beruházások alakulását még egy komoly kockázati tényező is fenyegeti, különösen a 2004 és 2007 között csatlakozott EU-országokban: a munkaerőhiány - többek közt a képzett munkaerő kivándorlása miatt.

Reformok kellenek

Ilyen körülmények között az IMF a fiskális mozgástér kiépítését és a potenciális növekedés javítását célzó reformok megvalósítását szorgalmazza. Ahol az infláció nyomott, a monetáris politikának továbbra is támogatónak kell maradnia, hogy biztosítsa az inflációs célok megközelítését. Ahol viszont a pénzromlás üteme már elérte a jegybanki célt, a monetáris politikának folyamatosan normalizálódnia kellene.

Az IMF szakértői a fejlett gazdaságokban a monetáris politikák folyamatos normalizálódására számítanak. A magyar és lengyel jegybank a várakozások szerint tovább folytathatja a nagyon alkalmazkodó monetáris politikáját. Magyarország esetében azonban arra figyelmeztet az IMF, hogy a jegybanknak készen kell állnia arra, hogy néhány gazdaságösztönző intézkedést visszavonjon, ha az inflációs nyomás emelkedik.

Sok országban a következő években a költségvetési hiányokat le kell hozni.

Európa feltörekvő gazdaságaiban a költségvetési kiigazásításnak a kormányzat hatékonyságának javítására kellene irányulnia, de ezek országokban az IMF szerint az intézményrendszerek és a kormányzás javításán is "dolgozni kell".

Mélyíteni kellene a GMU-t

Az eurózónával kapcsolatban pedig az IMF megjegyzi, hogy a jelenlegi fellendülés az európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) elmélyítésére is lehetőséget ad. Ennek keretében be kell fejezni a bankuniót, lehetővé kell tenni, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) az Egységes Szanálási Alap (SRF) biztosító intézményévé váljon, nagyot lépve a jobb kockázatmegosztás felé.

Az IMF szerint kívánatos lenne egy központi költségvetési kapacitás, amelyhez viszont a hozzáférést szigorú feltételekhez kötnék - például a költségvetési szabályoknak való megfelelést valami olyan mechanizmussal kombinálva, amely megakadályozza az országok közötti folyamatos transzfert.

A Valutaalap úgy véli, hogy mivel az Egyesült Királyság elhagyja az egységes piacot, még sürgetőbbé válik a tőkepiaci unió (CMU) kialakítása, melynek keretében harmonizálni kellene a fizetésképtelenségi szabályozásokat és a befektetőknek nagyobb határokon átnyúló védelmet kellene biztosítani.

Képünk forrása: Shutterstock.