Putyin elkönyvelheti az ukrajnai háború egyik súlyos kudarcát

A 77. napja folyó ukrajnai háború, és az előtte hónapokig az ország körül gyülekező orosz hadsereg fokozatosan formálta a finn közvélemény hozzáállását, ahol mostanra teljesen megtört az évtizedeken keresztül tartott semlegesség elve. Sanna Marin miniszterelnök és Sauli Niinistö, az ország köztársasági elnöke csütörtök reggel jelentette be hivatalosan a finnek NATO csatlakozási szándékát.

Közleményükben elmondták, hogy időre volt szükség, hogy a parlament és a társadalom kialakítsa álláspontját, és teret akartak adni a szükséges vitáknak. Mostanra egyeztették álláspontjuk és ezért arra kérték a képviselőcsoportokat és pártokat, hogy a döntéshez szükséges lépéseket a következő napokban minél gyorsabban hajtsák végre.

A témáról és az ország esélyeiről korábban már részletesebben írtunk, de az egyértelműen látszik, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt "speciális beavatkozás" volt az, ami a NATO kötelékébe mozgatta a finneket. Sanna Marin, finn miniszterelnök januárban még úgy nyilatkozott vezetése alatt egyáltalán nem várható NATO csatlakozás, de a megszállás teljes mértékben átformálta az ország hozzáállását és ennek egyik leglényegesebb rugója a közvélemény volt.

Állandó fenyegetettség

A kérdés megvitatásához szükséges 50 000 szavazat, már február 25-ére, az orosz csapatok Ukrajnába történő bevonulásának másnapján megvolt. A finn közszolgálati Yle, akkor a NATO csatlakozás támogatottságát, a korábbi 20 százalék körülihez képest, rögtön 53 százalékra mérte, míg az ellenzők száma 28 százalékra csökkent. Itt még elképzelhető lett volna, hogy csak pillanatnyi fellángolás történt, de az azóta végzett kutatások csak még szilárdabbá tették a csatlakozási szándékot.

Márciusban már a finnek 62 százaléka akart a NATO-hoz csatlakozni, és a legfrissebb májusi adatok szerint, alig több mint 10 százalék maradt bizonytalan a kérdésben. Míg összesen 12 százalék az, aki továbbra is ellenzi a kötelékbe lépést, addig mostanra 76 százalék egyértelműen támogatja a NATO csatlakozást. A katonai elköteleződés melletti közvélemény annak ellenére alakult így, hogy a nyílt közeledésre válaszul, Oroszország már több ízben sejtette a nukleáris megtorlást. 

Finnország 1340 kilométer hosszan határos Oroszországgal, és nemzeti semlegességük azoknak a fegyveres konfliktusoknak az eredménye, amiket szomszédjukkal a 20. század első felében folytattak. Az egykori szuperhatalom árnyékában, a háborítatlan fejlődés jegyében vállalták az el-nem-köteleződést, azonban mostanra egyértelművé vált számukra, hogy az orosz vezetésben egyszerűen nem lehet megbízni.

Magabiztos haderő, magabiztos deficit

Ugyan a mindössze 5,5 milliós lakosságú Finnország sorkatonai szolgálata miatt jelentős haderőt képes felvonultatni (280 ezer katona, 900 ezer tartalékos), akik meglehetősen modern eszközökkel dolgoznak, nukleáris képesség híján, ők is potenciális célpontjai lehetnek, egy orosz "beavatkozásnak." Putyin évtizedes európai konvenciókat döntő lépései ellenére, most mégis úgy tűnik, ez a legideálisabb idő a csatlakozásra.

A finn védelmi minisztérium most keddre készítette el azt a jelentését, amely bebetonozta a meggyőződést, hogy Finnország biztonsága szempontjából, mindenképpen előnyösebb a NATO kötelékén belülre kerülni. A mostani döntésről már korábban is szivárogtató Iltahleti cikkében, a vizsgáló bizottság elnökét, Petteri Orpo volt miniszterelnök helyettest idézték, aki a csatlakozásról elmondta, hogy a tagság garantálja az ország túlélésének alapjait.

Finnország a Szovjet Unió bukása óta viszonylag tudatosan araszol a Nyugat felé. Ugyan a hivatalos belépés eddig ki volt zárva, 1992 óta partnerei a NATO-nak, akikkel azóta is rendszeresen hadgyakorlatoznak, és részt vesznek a szövetség ülésein. Felszerelésük abszolút kompatibilis, és a közelmúlt eseményeinek hatására a védelmi büdzséjük is elérte a szövetség által javasolt 2 százalékot.

A 2022-es, védelemre szánt 2,8 milliárd eurós alapköltségvetést, áprilisban további 2,2 milliárddal, majdnem 70 százalékkal toldották meg, derült ki a Bloomberg tudósításából. Az erre vonatkozó két naposra tervezett megbeszélés, órák alatt lezajlott, és a tervezet szerint hatására 2026-ig minden évben 7 milliárd eurónyi hiányt fog jelenteni az ország államháztartásában.

A 2 százalékot még ennek fényében is csak úgy sikerült meghaladni, hogy a Marin kormány 10 milliárd euro értékben rendelt amerikai F-35 vadászgépeket, de Annika Saarikko pénzügyminiszter már a döntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy bármilyen váratlanul felmerülő katonai, határvédelmi, vagy kibervédelmi kiadást finanszírozni fognak, a tervezett büdzsé keretein túl is.

A finn haderő szorosabb integrálásával a NATO is nagyot fog nyerni, de ez a Jens Stoltenberg, NATO főtitkár által több ízben is megerősített gyorsított folyamat mellett sem fog egyik napról a másikra bekövetkezni.

Oltalmi időszak

Stoltenberg elődje, Anders Fogh Rasmussen a CNBC-nek szombaton azt nyilatkozta - több szakértői véleménnyel egybehangzóan - hogy amíg Putyin seregei Ukrajnával vannak elfoglalva, nincs beleszólásuk a dologba, egy új front megnyitására nemigen van emberük. Azt is elmondta, hogy ugyan nem lát semmilyen akadályt a csatlakozásra, több hónapba telhet mire a felvételi kérelmet mind a 30 NATO-tagállam ratifikálja.

Ez idő alatt lesz szükség azokra a katonailag felkészültebb tagállamokra, akik saját erőn is megelőlegezhetik Finnországnak a megfelelő védelmi garanciákat. A Politico összegzése szerint informálisan már Olaf Scholz német kancellár is biztosította erről az északi államokat, és szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalos kölcsönös biztonsági egyezményt írt alá Svéd- és Finnországgal. Az eseményen Niinisto elmondta, hogy Putyin jobb ha tudja, ő okozta ezt azzal, hogy el akarta venni Finnországtól a szabad döntés jogát.

A britek már régóta egy szorosabb szövetségben vannak a skandináv országokkal, így nem meglepő, hogy ők léptek először, de a legfontosabb ígéretet mégis Antony Blinkentől az USA külügyminiszterétől kapták, hiszen az Egyesült Államok egymagában képes ellensúlyozni Oroszország nukleáris arzenálját.

Ugyan az NATO 5. cikke által biztosított garancia hiányában se volt valószínűsíthető, hogy Putyin bármilyen fegyveres akcióba kezdjen a más szövetségi rendszerek ürügyén is bevédhető Finnország ellen, most hogy hivatalossá vált a csatlakozási szándék, bizonyára rendszeres riogatásnak és az orosz kiberpropagandának is még jobban a célkeresztjébe kerülhetnek. Ezért is fontosak a közvetlen garanciák, az eddig függetlenként operáló skandináv államoknak

Skandináv kötelék

A szomszédos Svédország előreláthatóan most vasárnap tesz majd a finnekéhez hasonló bejelentést. Ugyan közte és Oroszország közt ütköző zónaként ott van Finnország, az Al Jazeera cikke szerint a svédeket vezető szociáldemokrata kormány a héten széleskörű egyeztetéseket tart a kérdés eldöntésében, és ha megszületik az egyetértés, Júniusban ők is benyújthatják formális jelentkezésüket.

Náluk egyelőre a zöldek, a svéd baloldal de a kormánypárt egyes részei is ellenzik a csatlakozást, de nem valószínű, hogy egyedüli északi államként ki szeretnének maradni a NATO kötelékéből, és az is elmondható a két országról, hogy bár elhelyezkedésük miatt más okaik voltak a semlegességre, eddig elég szorosan követték egymást abban, hogyan reagáljanak az orosz agresszióra.