Megmérkőzik vasárnap Sanna Marin finn miniszterelnök a többi pártvezetővel a parlamenti választás keretében. Ahhoz kétség sem fér, hogy a nemzetközi közösség a szociáldemokraták élén álló hölgynek drukkol, aki 2019-ben – 34 évesen – a világ legfiatalabb miniszterelnökévé vált.
Sanna Marin gyorsan népszerű lett a nemzetközi színtéren, egyes országok állampolgárai sokszor jelezték már a közösségi platformokon, hogy szívesen elcserélnék a saját pocakos, idősödő kormányfőjüket a vagány, rövidnadrágos szettben fesztiválózó, csinos finn miniszterelnökre.
Egy bulizós felvételből ugyan kerekedett némi botrány Sanna Marin körül, ám végül az is elült.
„Hiszem, hogy a finn társadalom van annyira rugalmas, hogy elviselje, ha énekelek és táncolok a barátaimmal” – reagált akkor a kormányfő a vele szemben megfogalmazott kritikákra.
Sanna Marinnak igaza lett, lassan elsikkadt az ügy, és a politikus még ma is az ország legnépszerűbb politikusának számít. Ettől függetlenül a legkevésbé sem egyértelmű, hogy maradhat az ország élén.
„Sanna Marin nemzetközi színtéren kétségtelenül szupersztárnak számít, Finnországban azonban elég megosztó figura” – mondta Hanna Wass, a Helsinki Egyetem dékánhelyettese a Financial Timesnak.
Határtalan költekezés, tornyosuló adóssághegyek
Az ellenzék mellett a lakosság jelentős része is azt tartja a legnagyobb problémának az ötpárti kormánykoalíció munkájával kapcsolatban, hogy az irányításuk alatt megugrott az államadósság. A kormány alakulásakor, 2019-ben még a GDP 65 százalékát tette ki, 2022 harmadik negyedévére pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány.
Sanna Marin szerint a meglódult állami költekezés és az adósság növekedése a pandémiára és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára vezethető vissza. Aki Kangasharju, az Etla Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint azonban ez az érvelés csak részben állja meg a helyét.
A felvett hitelek kétharmada valóban a háború és a pandémia miatti extra költségeket fedezte, a maradék egyharmad részre azonban nem lett volna szükség
– nyilatkozta a közgazdász a Napi.hu-nak.
Aki Kangasharju szerint azért mindenképp dicséret illeti a regnáló kormányt, ahogyan a pandémia idején segítették a háztartásokat és a vállalatokat, hogy a lehető legkevesebb gazdasági kárt okozza nekik a járványidőszak. Ahogy a magas infláció negatív hatásait is igyekeztek hárítani a lakosságról, támogatást biztosítottak például az energiaszámlák kifizetéséhez, ahogy az alacsonyabb jövedelműeknek is nyújtottak kedvezményeket.
Ugyanakkor az ügyvezető igazgató arra is rámutatott, hogy a kormány túlzott költekezése aggasztó, sőt egyenesen veszélyesnek is tekinthető. Különösen annak fényében, hogy fokozatosan öregszik el a társadalom, a gazdasági növekedés pedig finoman szólva is lanyha. Az Európai Bizottság számításai szerint a finn gazdaság 2 százalékkal bővült tavaly, 2023-ban pedig 0,2, míg 2024-ben 1,4 százalékos növekedéssel kalkulálnak.
Sanna Marin egyébként több alkalommal is hangsúlyozta, újabb megválasztása esetén sem szeretné különösebb mértékben visszafogni az állami kiadásokat. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott:
a gazdasági növekedésbe kell most invesztálni, a növekedés alapjainak biztosításához pedig költeni kell az oktatásra és az egészségügyre is.
„Nem hozzuk egyensúlyba az állami költekezést, ahogy megszorításokkal sem lehet fenntartani egy egészséges társadalmat. Ez csak jobboldal keserű pirulája, ami ráadásul nem is működik” – mondta.
Aki Kangasharju szerint viszont egyértelmű, hogy a finn gazdaság nem bír el a továbbiakban hasonló mértékű állami kiadásokat.
Koalíciós kérdőjelek
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a három legnépszerűbb párt gyakorlatilag fej-fej mellett van az élen:
- a Sanna Marin vezette szociáldemokraták 19,2 százalékos,
- a Petteri Orpo vezette Nemzeti Koalíció 19,8 százalékos,
- a Finnek Pártja pedig Riikka Purra irányításával 19,2 százalékos eredményre számíthat.
Sanna Marinnak a jelenleg kormányzó öt párttal együtt akár még meg is lehetne az újabb parlamenti többség a választásokon, ám jelen állás szerint ez az összefogás nem jöhet újra létre. A szociáldemokraták tehát kénytelenek lesznek változtatni az állami kiadásokhoz való hozzáállásukon, ha együttműködésre szeretnének rábírni bármely politikai erőt
– vélekedik az Etla ügyvezető igazgatója.
Az elemzők egyébként azt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a két jobboldali párt, a Nemzeti Koalíció és a Finnek Pártja félreteszi a nézeteltéréseit, és kisebb pártokkal összefogva alakítanak kormányt. A későbbiekben aztán migrációs és az Európai Unióval kapcsolatos ügyek kezelésében bőven akadhat közöttük feszültség, a Finnek Pártja ugyanis mindkét kérdésben kifejezetten radikális, klasszikusan szélsőjobboldali elveket vall.
A NATO-csatlakozás nincs veszélyben
Most, hogy a magyar után a török parlament is jóváhagyta Finnország csatlakozását a NATO-hoz, már csak formális lépések választják el az országot attól, hogy hivatalos NATO-tagállamnak nyilvánítsák.
Most Magyarországnak és Törökországnak is el kell küldenie Washingtonba a finn csatlakozás támogatását igazoló dokumentumot, majd Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hivatalosan is meghívja Finnországot a katonai egyesülésbe. A finn parlament egyébként március elején már nagy többséggel elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az ország csatlakozását a NATO-hoz.
Utolsó lépésként Finnországnak el kell juttatnia a külügyminisztere által aláírt csatlakozási okiratot az Egyesült Államokba. Amint eléri az amerikai külügyminisztériumot a dokumentum, Finnország hivatalosan is NATO-tagállammá válik.
Optimális esetben eddigre már feláll frissen megválasztott finn kabinet, a NATO-csatlakozási folyamatot ez azonban nem veszélyezteti. Míg 2022 februárjáig a legtöbb finn ódzkodott attól, hogy az ország a katonai szervezet részét képezze, mára a lakosság 80 százaléka támogatja a csatlakozást, így vélhetően egyetlen politikai alakulat sem kezdi azzal a kormányzást, hogy meghiúsítja azt.