Megússza az újabb válságot a világgazdaság, az viszont biztos, hogy az átmeneti infláció jóslatával alaposan melléfogtak a közgazdászok és a jegybankárok is – ez derül ki a Fitch Ratings két napos konferenciájából.

Brian Coulton, a hitelminősítő vezető szakértője szerint kedvező fejlemény, hogy a magas infláció ellenére szó sincs az úgynevezett stagflációról, amikor elenyésző növekedés mellett nőnek az árak, lévén a 2020-as teljes összeomlás és az abból való kilábalás során még idén is dinamikusan, 4,2 százalékkal bővülhet a világgazdaság növekedése.

Kapcsolódó

A világ minden táján érzékelhető inflációra a legfőbb magyarázat, hogy az Egyesült Államokban magas és töretlen a kereslet a fogyasztási cikkek iránt, amit a felbolydult ellátási láncok, azon belül is a kínai járványügyi korlátozások fenntartanak. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a folyamatok immár beépültek az inflációs pályába, nem tekinthetők bázishatásnak, vagy az energiaárak pillanatnyi kilengéséből adódó hatásoknak.

Még most is hiányok vannak az ellátásban, de már nem növekszik a kiesés – talán mostanra stabilizálódott a helyzet, noha a javulás még nem látszik. A Fitch várakozása szerint a csúcs idén az első negyedévben lehet, utána jöhet a stabilizáció és az árak is beállhatnak egy adott szintre. Miután a jelenlegi keresletre reagálva a vállalatok kiürítik a készleteiket, ezeknek újratöltése többletnövekedést is jelenthet.

Dollár dominancia

Az USA 7 százalékos, több évtizedes inflációs szintje, illetve annak várható tartóssága azt is jelenti, hogy a jegybank erőteljes szigorításba kezd. A Federal Reserve már bejelentette eszközvásárlási programjának leépítését, és már minden adott, hogy elkezdje a kamatok emelését is. Ez a dollár erősödéséhez vezet, ami a világ tartalékdevizájának esetében sok gondot okozhat máshol.

Miközben Európában még évekig nem lesz az eurozónán belül kamatemelés, az USA várhatóan jelentős pénzelszívó tényező lesz, ami több állam működésében okozhat nehézséget. Ez lehet az államadósság aktuális finanszírozása, vagy a dollár szerepének megerősödése, mint a helyi fizetőeszköz alternatívája, ami gyengíti a helyi szervek beavatkozási lehetőségeit a gazdasági folyamatokba.

Eltérő pályák

A dollár erősödése mögött az is áll, hogy eltérő, a várakozásoknál is nagyobb mértékben más irányba tartó folyamatok zajlanak Amerikában és Európában. Az Európai Központi Bank ugyan mérsékelten már lépett a szigorítás irányába a válságkezelő programjának zárásáról szóló döntésével, ez azonban messze van a Fed tényleges kamatemeléseket hozó pályájától.

A Fitch idén kettő, jövőre négy kamatelmést vár az Egyesült Államokban.

Szintén az európai pénzbőség fennmaradása mellett szól, hogy még nincs döntés az Európai Unióban a válság kezelése végett feloldott költségvetési szabályainak visszaállításáról. Korábban küszöbérték és trendelvárások voltak az államháztartási hiány és az államadósság mértékére, ezeket a szabályokat a járványválság kezelés érdekében felfüggesztették. Jelen várakozások szerint idén, de még inkább jövőre térhetnek vissza ezek a korlátok, azonban a Fitch szerint az EU a továbbiakban is inkább a növekedést fogja előtérbe helyezni a tagállamokban, semmint érvényesítse a korábbi szigorú rendet.

Ugyancsak egy eltérő pálya, amit minden jel szerint Kína követ és követni fog. Ott a pénzbőséget biztosító laza feltételek fenntartása mellett kitartanak a hatóságok a növekedés biztosítása miatt. Az országban jelenleg egyre nagyobb aggodalmat okoz az ingatlanpiac válsággal fenyegető állapota, miközben zéró toleranciával, rendkívül szigorú lezárásokkal és korlátozásokkal igyekeznek a járványt megfékezni, ami megnehezíti a gazdaság működését.

Nem egyformán fáj

Kína kiemelt szerepe az ellátási láncokban a termék- és nyersanyagtermelésben ezért azoknak az államoknak okoz majd a legnagyobb fájdalmat, amelyek gazdasága jobban kiszolgáltatott az ázsiai importnak.

Összességében a Fitch úgy látja, hogy újabb globális válság nem lesz, de kisebb krízisek lehetnek, különösen olyan országokban, ahol az államadósságban nagyobb a devizahányad, ami most fokozódó kockázatnak látszik a dollár várható erősödése miatt. Ezeknek az országoknak a közlejövőben romolhatnak a pénzbevonási képességeik is.

A fejlődő gazdaságokban eleve markánsabb lépéseket hoztak a megugró infláció kezelésére, amelyek ronthatják a további növekedési kilátásokat is. Ez olyan országokban, mint amilyen például Törökország, ahol jelenleg nincs nagy hitelessége a monetáris döntéshozatalnak, különösen káros lehet, amennyiben egy nagyobb korrekciót kell hozni.

Szintén a fejlődő gazdaságoknál szempont, hogy itt a nagyobb, kevésbé vagyonos társadalmi rétegek jobban megérzik az inflációt és a mindennapi áremelkedést. Itt politikai kockázatként is felmerül, hogy milyen intézkedéseket léptet életbe az adott ország vezetése, hogy ezeket kezelje. Például újabb pénzosztásokat a költségvetés terhére.

A Fitch úgy ítéli meg, hogy az alacsonyabb hitelminősítői besorolású, B és C kategóriában lévő kibocsátók, mint például Libanon, Zambia vagy Etiópia nem tudnának elviselni egy komolyabb gazdasági sokkot.