Lengyelországban (és a világsajtóban is) napok óta izgalomba tartja a közélet iránt érdeklődő közvéleményt a bíróságok reformja - derül ki a gazeta.pl helyzetjelentéséből. Andrzej Duda államfő megelégelte a parlamenti csetepatét: visszaküldte az erről szóló törvényt a T. Háznak azzal az elvárással, hogy elfogadásához a Szejm háromötödének beleegyezésére legyen szükség.
Ezt a parlament el is fogadta, ám a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Polgári Platform (PO), amely 2015 végéig vezette az országot, bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a kérdésről. Szerintük a bírósági reform valójában támadás a demokratikus jogintézmények ellen.
Hogy mire gondolnak, azt jól tükrözi népszavazáson felteendő kérdés tartalma. A PO arra lenne kíváncsi, hogy a szavazó támogatja-e a bíróságok és a bírák függetlenségét, ami azt jelenti, hogy sem a kormánynak, sem a Szejmnek (a parlament alsóházának), sem a szenátusnak (a felsőháznak) nem lehet befolyása a bíróságokra.
Nincs itt semmi látnivaló!
A védelmi miniszter helyettese, Bartosz Kownacki válaszul a kezdeményezésre azt állította, hogy a kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártja szintén a független bíróságok mellett áll, de nem olyan függetlenség mellett, amely minden ellenőrzéstől mentes.
Szerinte a PO azért erősködik ebben az ügyben, hogy tovább mélyítse a lengyelek megosztottságát, ahelyett, hogy érdemi vitát folytatna, miközben nincs alternatívája és javaslata. Ráadásul szerinte a népszavazás 2015 őszén megtörtént, amikor a PiS megnyerte a választásokat, többek között az igazságügyi rendszer reformját ígérve.
Az alkotmány szerint különösen jelentős ügyekben lehet országos népszavazást tartani. Ezt elrendelheti a Szejm, a képviselők több mint felének jelenlétében többségi szavazattal, vagy kezdeményezheti az államfő, de meg kell szereznie a szenátus többségének beleegyezését.