A szóban forgó kőzetréteg mintegy 300 mérfőld szélesz szakaszon tart a texasi Corpus Christitől Port Arthuron át a luisianai Lake Charlesig. A Texasi Egyetem Gazdasági Geológia Givatalának kutatója, Tip Meckel másfélévtizede dolgozik a terepen, és annak ellenére, hogy olajkitermelő családból származik, karrierje nagy részét annak szentelte, hogy lehetne a kőolajban gazdag közetből kereskedelmi célú szén-dioxid lerakóhelyet csinálni – írta meg a Wired.

Az elképzelés szerint a nagy kibocsátók felszívják majd a saját szén-dioxid-hulladékukat, majd fizetnek azért, hogy azt folyadékká sűrítsék, és biztonságosan visszasajtolják ugyanabba a kőzetbe, ahonnan származik. A kőzet mérete miatt akkora szén-dioxid-elnyelő lehet, hogy valódi előrelépést jelenthet a globális klímaváltozás ellen folytatott harcban.

Meckel az interjúban azzal példálózott, hogy ahogyan az autónkból se dobjuk ki a szemetet az utcára, úgy a szén-dioxidot is kukába kéne dobni inkább. A probléma azzal van, hogy mivel a károsanyagkibocsátás szemmel nem látható, az emberek megengedik maguknak a szennyezést, pedig ha mondjuk lila lenne, akkor sokkal komolyabban venné mindenki.

Félgőzös elnyelés

Egyes becslések szerint a Földön elég alkalmas kőzet van ahhoz, hogy évszázadok múltbeli és jövőbeli CO2-kibocsátását elzárja. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change), az ENSZ és a világ egyik legfontosabb klímatudományi testülete többször is megerősítette, hogy a bolygó túlmelegedésének komoly mérséklésére irányuló bármely cél eléréséhez valószínűleg kiterjedt hosszú távú szén-dioxid-tárolásra van szükség.

Ehhez képest 2021-ben mindössze 37 millió tonna szén-dioxidot sikerült megkötni globálisan, ami nagyjából annyi, amennyit az említett Port Arthur egy év alatt kibocsát. Meckel és kollégái azt szeretnék bebizonyítani, hogy a 5 és 23 millió évesre becsült kőzet talán a világ legjobb helye a káros szán-dioxid-elnyelésére, és kihasználása megsokszorozná az elenyészőnek mondható tavalyi számot.

Rügyező iparág

Ha sikerül, egy egész iparág húzódhat a öböl kihasználására, hiszen a klímaváltozás okozta erdőtüzek és egyébb természeti katasztrófák miatt az USA Kongresszusa 50 dollárra (Közel 20 ezer forintra) emelte a szén-dioxid geológiai elkülönítésért járó jóváírást. A Meckel mérései alapján összeállított atlasz most iránytűként segít a helyszínre érkező nagyvállalatoknak ahhoz, hogy befektessenek a nemrég még csak tudományos projektnek mondható elképzelésbe.

A dolog már most több olajipari óriást megmozgatott, így többek között az ExxonMobil, a BP, a TotalEnergies és a ConocoPhillips összesítve több mint 100 milliárd dollárnyi lehetséges beruházást jelentettek be. A csővezetékek kihasználásában gyakorlott cégek, most azért versenyeznek, hogy melyikük tud nagyobb szeletet kivágni, az itt kialakulóban lévő zöldiparágból.