A magyar kormány kommunikációjában is egyre hangsúlyosabb, hogy több forrásból szerezzen földgázt, ne pusztán a domináns orosz csatornáktól függjünk. Magyar Levente, a Külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára egy nyári írásbeli válaszában az új források között említette egy horvátországi lng-terminál (liquefied natural gas - cseppfolyós földgáz) ) megépítésének támogatását és bekötését a hazai rendszerbe, valamint egy vezetékhálózat-fejlesztés a román fekete-tengeri kitermelési helyektől (ROHU-vezeték).

Hangsúlyos még a tervekben az Észak-Dél Energiafolyosó teljes kiépítése. Ennek végpontjai a lengyel (Swinóujscie) és a litván (Klaipeda) lng-terminálok, déli végpontja a tervezett horvátországi úszó lng-terminál (FSRU). A cseppfolyós gáz előnye, hogy a világpiacról lehetne beszerezni, ami egészen szerteágazó forráskínálatot jelent, vagyis akár az Egyesült Államoktól, az észak-afrikai kitermelőktől, vagy éppen például Katartól is lehetne vásárolni be.

Kapcsolódó

Viszont a piacon megjelentek új tervek is: az egyik legfontosabb, hogy Azerbajdzsán is növeli az Európába jutott kapacitását, amelyről a magyar kormány még nem beszélt diverzifikációs lehetőségként. Miközben ez a projekt - az Interfax Energy beszámolója alapján - előrehaladott állapotban van.

TAP és TANAP, az új varázsszavak

A Déli Gázfolyosó (Southern Gas Corridor) az EU egyik legnagyobb reménysége, hogy diverzifikálja a gázbeszerzését. Az azerbajdzsáni Azeri Shah Deniz 2 kaszpi-tengeri kitermelőhely bekötése a kontinens hálózatába ráadásul előrehaladott állapotban van. Az S&P Global Plattsnek a múlt héten Joseph Murphy, a BP vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a projekt jól halad, ráadásul az eredetileg kalkuláltnál 5 milliárd dollárral olcsóbban megvalósítható.

A fejlesztés három csatornát érint: az első a Dél-kaukázusi gázvezeték, amely Georgián (Grúzián) át évi 23 milliárd köbméternyi gázzal. Ez összeköttetésben lenne a Transzanatóliai gázvezetékkel (TANAP), melynek csúcskapacitása 31 milliárd köbméternyi évente. Ez pedig rácsatlakozna a kiépítésre váró Adria-gázvezetékkel (TAP) a török-görög határtól vezetve. Itt évi 10 milliárd köbméternyi földgáz mehetne Olaszországig.

A TANAP annyira fontos az uniónak, hogy tavaly októberben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 500 millió dolláros hitelkeretét adott, idén júniusra el is készült. A TAP egyelőre még kivitelezésre vár, de a tervek szerint 2020-ra már üzemképes lesz, hogy Görögországon és Albánián át rákapcsolódjon az olasz hálózatra. A török-görög összeköttetést épp november 23-án adták át.

Kicsi a bors, de erős

Az Oxford Institute for Energy Studies számításai szerint így az európai gázpiacra évi 10 milliárd köbméter gáz juthat el, ami még mindig eltörpül az 564 milliárd köbméteres szükséglet mellett. Ez alig több mint a jelenlegi fogyasztás 2 százaléka, és jócskán elmarad a korábbi brüsszeli 10 százalékos várakozástól is.

Ez a kapacitás egyelőre nem formálja át gyökeresen az európai piacot, de az, hogy egy új, később bővíthető beszerzési forrás jelenik meg, a jövőben komoly változást hozhat - mondta el Murphy a BP álláspontját.

A projekt elé némi akadályt gördített, hogy Olaszországban egy szélsőbal- és jobboldali populista kormányt választottak meg. A török szakasz ugyanis időre elkészült, míg az olasz részen a munkálatokat jogi engedélyezési nehézségek akadályozzák. Korábban veszélybe sodorta a beruházást, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök arról beszélt, szerinte értelmetlen a vezeték megépítése.

Azonban Murphy szerint a kormányfő azóta belátta, hogy Olaszországnak megéri az új vezeték, például a tranzitdíjakból bevétele lehet a költségvetésnek. Bár délen erős ellenzéki pártok még támadják a kivitelezést, a BP ezzel együtt is bízik abban, hogy 2020-ban kész lehet a vezeték.

A jövőbeli felértékelődésre kitérve pedig elmondta, hogy jelenleg is további azeri gázkitermelési helyek feltérképezése, felmérése van folyamatban. A jövőben jelentősen nőhet az importálható mennyiség - derül ki az S&P Global Platts összefoglalójából. Az új csatornák és a nagyobb behozatali kapacitás pedig árversenyt hozhat az európai piacokon, ami végső soron a felhasználóknak a legjobb hír.

A magyarok közbeszólhatnak

Korábban a Napi.hu-n már részletes cikk jelent meg egy orosz hátterű beruházásról is, amely részben leértékelheti a TANAP-TAP kettőst: ez pedig nem más, mint a korábban az EU által elkaszált Déli Áramlat kistestvére, a Déli Áramlat Lite. Ez a sok, egymással versengő vezeték egyike, amelyet a Gazprom tervez a Török ​​Áramlat európai gázpiacba történő bekötésére.

A projekt lényege, hogy a bulgáriai Sztrandzsában található átnyomóállomáson keresztül kapcsolódnak a Török Áramlathoz, majd onnan Szerbián át jutna el Magyarországig. Hazánkban is lehetne a végpontja a tervek szerint. A tervezés már javában folyik, az olasz Saipem nevű cég már dolgozik az ügyön.

A Napi.hu kérdésére a Mol révén részben állami tulajdonban lévő FGSZ Földgázszállító Zrt. megerősítette, hogy promóterként részt vesznek a munkában. "A Déli folyosó projekt jelenleg az előkészítési fázisban van, amelynek keretében Bulgária, Szerbia és Magyarország szabályozó hatóságai jelenleg is egyeztetik a projekt műszaki, gazdasági jogi/szabályozási kérdéseit" - írták válaszukban még szeptemberben.

Napi.hu

Arra a kérdésünkre, hogy valóban Magyarország lehet-e a végpontja a hálózatnak, azt közölték, hogy "a projekttel kapcsolatos kapacitás és műszaki részletek nem véglegesek, kialakításuk folyamatban van." Tudomásunk szerint az eltelt két hónapban ebben nem történt előrelépés.

Nagyot nőhet a magyar szerep

Iparági pletykák egyre gyakrabban szólnak arról, hogy Magyarország nem pusztán rendszerösszekötő szerepre készül. Lapunk szlovák gázipari forrásokból úgy értesült, hogy egy, az ausztriai Baumgarten földgázelosztó terminálhoz hasonló létesítmény is épülhet az országban. Ezt magyar szakemberek logikus lépésnek említették, mivel a román gázmezőket Magyarországon keresztül lehet a leggyorsabban bekötni az európai korridorba - jelenleg csak az ország érintésével, egy szlovák kerülővel lehetne rácsatlakozni a belső kontinens hálózatára. Elvi síkon többen is hallottak róla.

A fekete-tengeri mezők tranzitvonalának megépítéséről a román kormány már júniusban döntött, a BRUA néven futó vonal első 479 kilométeres szakasza a dél-romániai Podisortól a bánsági Temesrékásig (Recas), vagyis majdnem Temesvárig ér majd. A csaknem félmilliárd eurós beruházás több mint harmadának (179, millió eurót) költségeit az EU fedezi. A BRUA-folyosó új romániai vezetékét csak a projekt második, 2022-re elkészülő fázisában építenék tovább Temesrékástól az ötven kilométernyire lévő Arad megyei újpanádi (Horia) gázelosztó pontig. Ekkora tervezik azt is, hogy a magyar-román gázvezeték kapacitását kibővítik évi 4,4 milliárd köbméterre.

Az új gázelosztó központ építése Magyarországon egyelőre inkább csak vágy, amit megerősített, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Napi.hu érdeklődésére októberben még azt mondta, hogy nem tud ilyen ötletről, a kormány előtt jelenleg nincs ilyen terv.

Emellett a Déli Áramlat Lite vezeték éppen ellentétes az uniós célokkal, vagyis hogy az orosz gázkitettséget csökkentsék. A magyar szerepvállalással egy újabb csatornán jelenne meg - Moszkva érdekeinek megfelelően - a Gazprom szállítmánya. Így hazánk bizonyos fokig ellenérdekelt lehet az Azerbajdzsánból induló Déli Gázfolyosó kiépítésében.