Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén utasította a vezetékes gázexport monopol szereplőjét, az állami Gazpromot, hogy csak rubelt fogadjon el az orosz gázszállítmányokért április 1-től. A rubeles fizetést csak a barátságtalan országoktól követelték meg, amely lényegében fedi az Európai Unió összes tagállamát – így Magyarországot is –, valamint az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat. Már Putyin döntésekor jelezték a szakértők, hogy a legtöbb európai gázvásárló esetében a szerződésekbe foglalták a fizetési pénznemet, amelyek jellemzően eurós vagy dolláros tranzakciók.

Jogilag így a Gazpromnak nem volt mozgástere, hogy a rubeles kifizetés megtagadása miatt leállítsa a gázszállítmányokat, de április 26-án a Lengyelországba és Bulgáriába tartó tranzitot mégis felfüggesztették. A lengyel PGNiG és a bolgár Bulgargaz gázvásárló cégek ki is jelentették, hogy a lépést szerződésszegésnek tekintik. A két állami társaság közölte, hogy fenntartják a jogot, hogy a szállítások felfüggesztésével kapcsolatban követeléseket támasszanak, és élni fognak az őket megillető valamennyi szerződéses és törvényes joggal, hogy ezeket érvényre juttassák.

Kapcsolódó

Nem lesz egyszerű a helyzetük

A jog szerint a két ország gázellátásért felelős cégeinek igaza van. „A lengyel PGNiG és a bolgár Bulgargaz gázszállítási megállapodásai a Gazprommal tartalmaznak egy számlázási eljárást, amely tartalmazza a kapott gázszállítások kifizetésének szerződéses pénznemét.  Feltételezve, hogy a PGNiG és a Bulgargaz az április 20-a óta kapott számlákat – a Gazprom által április 1-je óta szállított gázra vonatkozóan – időben és a teljes számlázott összegben, a számla pénznemében fizette ki, a Gazpromnak a gázszállítások leállítására irányuló, rubelben történő fizetés elmaradása miatti intézkedését a bíróság valószínűleg szándékos szerződésszegésnek fogja tekinteni” – közölte a Napi.hu-val Morten Frisch, a Morten Frisch Consulting energetikai tanácsadó cég vezető partnere, tapasztalt gázstratéga.

A kereskedelmi gázszerződés-tárgyaló szakember szerint - akit választottbírósági és bírósági ügyekben szakértőtanúként is felkérnek - feltételezve, hogy a PGNiG és a Bulgargaz a 2022. április 27-i gáznapra vonatkozóan szerződéses gázszállítási igényt nyújtott be a Gazpromnak, és a Gazprom a vis maioron kívüli okok miatt nem szállította le a szerződésben megjelölt mennyiségeket, akkor az orosz gázcég a gázszállítási szerződés értelmében nem teljesíti a kötelezettségeit. 

Morten Frisch szerint ez azt jelenti, hogy a két vállalatnak a következő lehetőségei vannak a Gazprom jelenlegi gázellátási helyzetének kezelésére: 

  1. A lengyel és a bolgár vállalatnak értesítenie kell a Gazpromot arról, hogy a vállalat nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, és késedelmi pótlékot követelhetnek a le nem szállított gázért. „Ez általában azt jelentené, hogy a Gazprom ugyanannyi gázt szállít le, mint amennyi a Gazprom által nem leszállított mennyiség [...]. A kontinentális Európában általában alkalmazott gázértékesítési szerződések értelmében a Gazprom köteles lesz a le nem szállított gázt »nem teljesített gázként«, »nem teljesített gázáron« leszállítani. Ez általában a le nem szállított gáz árának mintegy 10-30 százalékos árcsökkentését jelenti” – mondta a szakértő a Napi.hu-nak.
  2. A cégek másik lehetősége, hogy egyösszegű kártérítést kérnek a Gazpromtól, melynek összegét általában a gázszállítási szerződésben maximálják.

Ha ez sem járható út, akkor - a gázstratéga szerint - vagy a gázszállítási szerződés rendelkezései alapján választottbírósági keresetet nyújthat be a PGNiG és a Bulgargaz, vagy bíróságon érvényesítik a kártérítési igényüket.

Magyarország esetében nem zárhatják el a csapot

Noha Bulgárián keresztül érkezik földgáz Magyarországra, amely aztán a Balkánon át a szerb-magyar határkeresztezőn lép be az országba, az jogilag védhetetlen lenne, ha a teljes tranzit lezárásáról döntenének a bolgárok. 

„A Gazprom bolgár gáztranzitra vonatkozó szerződése a bolgár hálózati rendszerüzemeltetővel (TSO) van, amely a Bulgargaz-tól eltérő jogi személy. Ha a bolgár TSO visszatartja a tranzitgázt, és ehelyett a Bulgargaznak szállítja a visszatartott gázt, akkor a TSO megszegi a Gazprommal kötött szerződését, és valószínűleg jogi felszólítást kap a Gazpromtól e szerződésszegés miatt” – ismertette a Napi.hu-val a helyzetet Morten Frisch.

A szakértő szerint amennyiben a Gazprom felfedezi, hogy a bolgár hálózati rendszerüzemeltető visszatartotta a Bulgargaznak vagy bármely más bulgáriai jogi félnek történő szállításra szánt tranzitgázt, a Gazprom a jövőbeni bulgáriai tranzitmennyiségeket a nem továbbított gázmennyiséggel csökkentve megegyező mértékben csökkenti. 

Lényegében ez azt jelenti, hogy a Bulgargaz is szerződésszegést követne el, ha nem szállítaná le a Gazprom által szerződött földgázmennyiséget Magyarországnak. Komoly fájdalmat okozna, ha a bolgár kormány mégis így döntene: évi három és fél milliárd köbméter, vagyis napi nagyjából tízmillió köbméter az úgynevezett déli útvonalon, tehát Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik Magyarországra.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. szerint szerdán nem is tekerte el a csapot a szófiai kormány:

Bulgárián és Szerbián át Magyarországra a gáz az intézkedés bevezetése után is a rendszerhasználók nominálásának megfelelő mennyiségben érkezik és információnk szerint a Bulgárián keresztül teljesített tranzit szállítások más országok – Görögország, Észak-Macedónia, Szerbia – felé is zavartalanul folynak

– tájékoztatta a társaság az Indexet.

Azonban ez még nem jelenti azt, hogy nem kerülhet veszélybe a magyar gázellátás: az Európai Bizottság eddig bizonyos feltételek mellett engedélyezhetőnek tartotta, hogy az orosz gázért rubelben fizessenek a tagállamok. Azonban egy brüsszeli javaslattervezet ezt minden tagállamnak megtiltaná. A bolgár és a lengyel példa alapján ez egyet jelent azzal, hogy a Gazprom eltekeri a csapot.