"Magyarok vagyunk, nem balekok, nem fogunk senkitől a piaci ár felett vásárolni energiát"  - mondta el még februárban Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy interjúban, hogy hiába az Egyesült Államok felől érkező nyomás, Magyarország nem szándékozik földgázt vásárolni az USA-tól. Kijelentésével arra célzott, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz (liquefied natural gas - lng) jóval drágább, mint az oroszoktól érkező vezetékes alternatíva.

Most viszont egyre inkább az látszik a hosszú távú trendekből, hogy piacilag versenyképes lesz az lng a nemzetközi piacokon. Ott is, ahol alapvetően vezetékes gáz is elérhető. Mindez pedig kiegészülve azzal, hogy ahol több forrásból is hozzáférhető az energiahordozó, alkuképessé válik a beszerzés a monopólium felszámolásával. Az lng eddig csak kis mértékben, de lejjebb tudta tolni az árakat, a jövőben viszont egyre inkább átformálhatja a piacokat. Ez lassan felértékelheti a magyar kormány számára a horvátországi Krk-szigetére tervezett lefejtő terminált, amellyel szemben eddig inkább elutasítónak mutatkozott.

Kapcsolódó

A nagy játékosok már látják az üzletet

De honnan látszik ez? Elsőre logikátlannak tűnhet, hogy a Dallas Cowboys amerikai focicsapat tulajdonosa, Jerry Jones amerikai milliárdos akkor kezd el befektetni a gázpiacba, amikor minden logikával szembemenve három éves mélyponton van a földgáz ára az Egyesült Államokban, de a világpiaci szint se volt ennyire mélyen 2017 júniusa óta. Ugyanis hiába nő az Egyesült Államok belföldi kereslete, a kitermelés és a rendelkezésre álló készletek bőven meghaladják a szükségleteket.

Jones azt mondta, hogy hosszú távra tervez a piacon, nem a pillanatnyi mélyponttal foglalkozik. Hogy komolyan gondolja a gázpiaci jelenlétet bizonyította is: ahogy a WSJ beszámolt róla, 475 millió dollárral támogatta, hogy a Comstock Resources palagáz-kitermeléssel foglalkozó társaság felvásárolhassa egyik riválisát, a Covey Park Energy-t. Így lényegében ő fizette az 1,67 milliárd dolláros akvizíció negyedét. Az üzletember megjelenése sokakat vonzhat: egyszer már 600 millió dollárral beszélt az amerikai olajkitermelésbe is, amikor már mindenki temette az ágazatot, aztán többszörös profittal szállt ki, azóta az iparágban árgus szemmel figyelik a lépéseit.

Mellette több milliárd dollárt fektetett a gázkitermelési, -szállítási és -szolgáltatói cégekbe a Blackstone befektetőcég is.

Pedig várhatóan az Egyesült Államokban már csak lejjebb tart a gázár: a CNBC cikke szerint az országban tavaly 11,5 százalékkal nőtt a kitermelt mennyiség. A trend pedig nem változott, márciusban soha nem látott mennyiséget, 2770 milliárd köbláb (78,4 milliárd köbméternyi) gázt hoztak fel a felszínre.

Napi.hu/Kristóf Réka

A túlkínálat miatti alacsony árszint pedig azt eredményezte, hogy a nagy amerikai gázkitermelők részvényei folyamatosan leértékelődnek. Az Antero Resources Corp papírjai az egy évvel ezelőtti árfolyamhoz képest 65, a Range Resources Corp. részvényei 60, azt EQT Corpé 48 százalékkal estek. A földgáz értékesítés rossz megtérülési aránya folyt be a tőzsdékre, és bár a cégek próbálják azt kommunikálni, hogy a szokatlanul meleg időjárás érezteti a hatását, valójában teljes trendforduló kéne, hogy itt váltás történjen. A kereskedelmi háborúban valószínűtlen, hogy hamarosan megegyezés születne, márpedig addig Kína nem vásárol lng-t az Egyesült Államoktól, vagyis az exportkilátások sem javulnak.

Európa viszont mosolyogva kérheti az amerikai gázt

Az Egyesült Államok külpolitikája az elmúlt hónapokban nem véletlenül helyezte középpontba a gázkérdést: az amerikai cégeknek új piacokat kell találni. Ha otthon nem megy, akkor a világban kell növelni a termékükre a keresletet. Nem véletlen, hogy tavaly Rick Perry amerikai energetikai miniszter, idén pedig többször Mike Pompeo külügyminiszter is Európában lobbizott az amerikai lng mellett. Többek között Magyarországon is tárgyaltak a washingtoni miniszterek: arra próbálták rávenni a magyar kormányt, hogy ruházzon be a krk-szigeti horvát lng-terminál építésébe, valamint az ahhoz szükséges szállítási infrastruktúra kialakításába.

A cikk elején idézett Orbán Viktor kijelentés is erre utalt: a piacon eddig a cseppfolyósított földgáz annyira drágának számított, hogy az Oroszországból érkező importtal sem versenyezhetett. Pedig Moszkva gyakorlatilag monopol szereplő a hazai gázpiacon, mert hiába készült a szlovák-magyar, az európai hálózatba becsatlakozó összekötő, a behozatal túlnyomó többsége a Gazpromtól érkezik. A határkeresztező viszont pusztán a létével is csökkentette az árakat: maximalizálta, hogy az oroszok mennyit kérhetnek el a földgázért. (Hogy pontosan hogyan éri meg egy lng-terminál, arról ebben a cikkben részletesen írtunk.)

Bár Orbán és Donald Trump májusi találkozója óta a magyar kormány retorikája enyhült, már nem egyértelműen elutasító a krk-i terminál ügyében. Konkrét, látványos lépések nem mozdították előre a fejlesztést.

Vannak már stréberek

Most viszont a fentiek alapján már látszik, hogy az ár egyre kevésbé lehet ellenérv, ami már érződik az amerikai exportkimutatásokon is. Márciusban minden rekordot meghaladva az lng-kivitel 130,814 köbláb volt, ami az előző éves kivitel 145 százalékának felel meg. Hollandia, Franciaország és Lengyelország is 10-15 milliós mennyiségben vásárolt. Sőt, Varsó annyira próbálja lerázni magáról az orosz béklyót, hogy csütörtökön a régió legnagyobb gázkereskedelmi cége, a PGNiG bejelentette, hogy újabb 1,5 millió tonnányi amerikai lng-t vásárolnak évente, amivel 2,5 millió tonnára nő a beszerzés - írta meg a Reuters.

Az Egyesült Államok pedig nem is engedte el, hogy még több gázt szállítson Kelet-Európába: a héten Rick Perry energetikai miniszter Ljubjanában beszélt a krki terminál fontosságáról. Beszédében elmondta, hogy annak megépítése nem pusztán amerikai gázt vonzana a térségbe, hanem a világ két legnagyobb exportőre, Katar és Ausztrália is szállíthat ide. "Az európai szükséglet meghaladja azt a mennyiséget, amit önállóan biztosítani tudunk" - mondta az amerikai politikus a lengyel BiznisAlert cikke szerint.

Perry pedig azzal is érvelt még, hogy az amerikai lng egyre olcsóbb. "Az amerikai gázár folyamatosan csökken, ez a tendencia folytatódik a jövőben is, és a gázkészleteink hatalmasak" - magyarázta, hozzátéve, hogy lassan az oroszok sem versenyezhetnek az áraikkal, még akkor sem, ha elkezdik támogatni azt. Szerinte véges már ebben az oroszok mozgástere, a független és erős Európának el kell távolodnia Moszkvától.

Az USA pedig amellett, hogy Oroszország befolyását próbálja visszaszorítani, a saját lng-jének is javítja a piaci helyzetét politikai lépéseivel. Otthon egyrészről több törvényjavaslat is a Képviselőház és a Szenátus előtt van, hogy olcsóbbá tegyék a földgáz-exportot. Másrészt viszont - ahogy arra az Atlantic Council is felhívja a figyelmet - az új orosz vezetékek építését is próbálják ellehetetleníteni: a Németország által erősen támogatott Északi Áramlat 2 vezeték ellen már több szankciós terv is van a tárban.

Sőt, az amerikai tervezet - mely az Európai Energiabiztonságot Védő Törvény - nem csak a Balti-tengeren át érkező vezetéket iktatná ki: minden olyan tranzitvonalat, amelyhez köze van az oroszoknak.